• Garamvölgyi László 10 évig nyomozó, majd 23 évig rendőrségi szóvivő volt.
• A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál közel másfél évtizedig bűnmegelőzési stratégiát fejlesztett.
• 2026-ban felkérésre visszatért főtanácsadónak a rendőrség kommunikációjának megújítására.
• Alapelvként vallja: nincs hírzárlat, a titkolózás hiba, informálni kell a közvéleményt.
• Célja a modern, átlátható, emberközeli rendőrségi kommunikáció erősítése és fejlesztése.

Tetőtől talpig elegáns, mégis laza, akár egy olasz filmsztár. Az igényesség a megjelenésén is látszik. Mindig is adott erre, hiszen ez hitelesé teszi a szavait, márpedig Garamvölgyi László nyugalmazott dandártábornok büszke arra, hogy rendőrként, rendőrségi kommunikációs szakemberként sem hazudott soha, s ezen nem is áll szándékában változtatni.

- Hogyan kezdődött ez a kommunikációs világ az ön számára?

- A sajtó, az újságírás közelebb állt a frissen érettségizett, katonaságot is letudó énemhez, újságíró akartam lenni, azon belül is a tényfeltáró riport műfaja érdekelt a legjobban - mondta a Blikknek a rendőrség új főkapitányi kommunikációs főtanácsadója. - Ekkoriban kapott teret az akkor már egy évtizedes amerikai lehallgatási-korrupciós botrány, a Watergate-ügy. A botrány feltárása a modern oknyomozó újságírói munka alapja, Szent Grálja, s valami ilyesmit akartam csinálni.

- Volt a Kádár-korszakban erre lehetőség, téma?

- Akkoriban volt egy botrányos magyar ügy, az ózdi kohászati művekben vasgyári melléktermékként szilikát, vagy más néven gázbeton téglákat gyártottak és forgalmaztak. Ez az anyag nagyon hasonlít a mérgező azbesztre, csak hát akkoriban ezt nem reklámozták, sorra épültek a házak a szürke, jól formázható, könnyű téglákból. Csakhogy a hatósági vizsgálatok szerint az ilyen anyagból épült, nem megfelelően szellőztetett házakban megnövekedhet a rákkeltő formaldehid koncentráció, ami légúti irritációt, fejfájást és allergiás tüneteket okozhat.

- A szocialista rezsim engedett egy ilyen oknyomozó riportot?

- Nem. Amikor ezt akartam én kinyomozni mint újságíró, az akkori főszerkesztőm egy legyintéssel elintézte, hogy ha nyomozni akarok, akkor menjek rendőrnek, azoknak az a dolguk. Megrágtam a szavait és lőn, elmentem nyomozni.

- Budán kezdte, "úri negyedben". Milyen volt rendőrként ott szolgálni a szocializmusban?

- Budai zsaru lettem, az 1980-as évek elején másfél évig járőrként ismertem meg az elit II. kerületnek azt az arcát, amiről a Kádár-rendszer nem szeretett beszélni. Az akkori Moszkva - ma Széll Kálmán - tér híres vagányait, betörőit, a szocialista rendszer primitív kábítószerének, a ragasztózásnak, szipuzásnak rabjait, a Fény utca piaci tolvajait. A következő tíz évben nyomozóként próbáltam megtisztítani Budát a bűntől, közben nem csak diplomás rendőrtisztté, hanem jogi doktorrá is képeztem magam.

- Nem is gondolt arra, hogy ezt a munkát szóvivőként is bemutathatja, úgymond, "eladhatja"?

- Jó ideig erről szó sem lehetett. Aztán jött az 1990-es változás, ahol nem csak a rendőrséget, hanem a korábbi, a "Kék fény " bűnügyi műsorra épült, irányított, pártállami, ideológiától és előítéletektől sem mentes rendőri kommunikációt kellett gyökeresen megváltoztatni.

- Hogyan?

- Létrejött a rendőrségnél egy sajtóosztályt, ahova olyan embereket kerestek, akik nem csak rendőri, de valamilyen újságírói múlttal is rendelkeztek, a mai napig állítom, ez a szerencsés kombó a rendőrségi kommunikáció alapja, s nálam adott volt.

- Mi a lényege ön szerint a jó rendőrségi kommunikációnak?

- A jól működő, látható, emberközeli rendőrség, a közbiztonság a jogkövető polgárok egyik alap szükséglete, az állam egyik alapvető szolgáltatása. Ha üzleti szempontból világítunk rá, akkor olyan mint egy jól működő brand, egy termék, amit viszont a marketingnek - jelen esetben a kommunikációs szolgálatnak - el kell adnia.

- Sztárokkal, ismert arcokkal?

- Nem, egyáltalán nem. Eredmény kell, nem sztár. Egy polgár nem csak attól érzi magát biztonságban, ha látja a rendőrt, hanem ha ismeri a rendőrség eredményeit. Itt nem sztárokra van szükség, hanem márkára, érezhető, látható, olvasható, emberközeli közbiztonságra. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál töltött 13 évem során is ezt az elvet vallotta, ezt a stratégiát építette ez a nagyon sikeres csapat, ezt szeretném tovább vinni, kicsit visszavinni, ám alkalmazkodva a modern kor, a megváltozott médiapiac, média szokás elemeihez is.

- Alapelve: nincs hírzárlat. Mit ért ez alatt?

- A rendőri kommunikációban nem lehet hírzárlat. A titkolózás hiba, hiszen a jó újságírók elől -pláne a mai digitális, bekamerázott, mobil telefonnal közvetített, közösségi oldalakon élő világban - nem lehet eltitkolni a híreket. A rendőrség kommunikátorainak információkat kell adniuk, olyat és annyit amennyit az adott ügy, a nyomozás érdeke megkíván, a sajtó minden megkeresésére, nem várakoztatva a média képviselőit.

- Milyen ügyekben kellett figyelnie erre az alapelvre?

- Rengeteg nagy ügyet kommunikáltam a napi kötelező feladatok mellett, a rendőri vezetéssel állandóan konfliktusom volt amiatt, hogy miként kommunikáljuk a szervezet működését, eredményeit, ha kell a lakossági segítségkérést kifelé, hogyan tartsuk napi szinten egy jól működő márkaként a céget - vélekedik a kommunikációs szakértő. - Emlékezetes ügy volt a móri mészárlás 2002-ben, amikor 320 percet szerepeltem pár nap alatt a képernyőkön. Az volt egyébként a rendőrségi kommunikáció állatorvosi lova, a létező minden hibával, de egy szóvivő ott is csak azt mondhatta, amiről parancsba kapta, hogy beszélnie kell. Emlékezetes kommunikáció volt az 1995-ös halálkamion ügye, a 2006-os zavargások ügye, amikor egy huzamban majd két hónapon át napi kommunikáció volt, a 2007-es Zsanett ügy, ami nagyon sokat rontott a rendőrség megítélésén.

- Hírzárlat tehát nem volt. Információcsepegtetés?

- Rendőrként ezekről az ügyekről is, parancsot teljesítve csak azt mondtam el, amit elmondhattam a nyomozás érdekében. Mert az nem kommunikáció, hogy nem mondunk semmit. Ugyanakkor tudok államtitkokat is, amiről soha életemben nem fogok beszélni, baráti körben sem, nem hogy kommunikációsként. Ezt az elvet fogom követni az új megbízatásomnál is, ezek alapelemek a rendőrségi kommunikációban, amiből nem lehet, nem fogok engedni. Működőképes, modern, napra kész, friss, ugyanakkor a rendőrségi kommunikáció legjobb időszakait, tradícióit visszaidéző kommunikációra van szükség, remélem ebben jó tanácsokkal támogathatom Mecser Tamás dandártábornokot, országos főkapitányt, illetve magát a rendőrséget.