A világ egyik válsággócában eldördülő fegyverek néhány óra és nap után már a magyar pénztárcákra is hatással vannak. Amikor a Közel-Keleten ismét fellángolt a konfliktus, a nemzetközi befektetők villámgyorsan a biztonságosnak tartott eszközök felé menekültek. Ennek egyik áldozata a forint lett és a múlt heti gyengülés után ezen a héten is nyomás alatt maradt a magyar fizetőeszköz. A közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja, az emelkedő energiaárak és a dollár erősödő menedékdeviza-szerepe egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a forintot ismét megpróbáltatások éljen át.

A hét elején az euró árfolyama még 362 forint alatt mozgott, csütörtök délutánra azonban már a 365-ös szintet közelítette. A dollár ennél is nagyobb erősödést mutatott: a hétfői, 316 forint alatti jegyzésekről 320 forint fölé emelkedett. Péntekre ugyanakkor átmeneti megnyugvás érkezett a piacokra. Az olajárak mérséklődtek, ennek hatására a forint korrigált, az euró jegyzése 362 forint alá süllyedt – magyarázta az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője.

A befektetői hangulatot tehát továbbra is a Közel-Keletről érkező hírek alakították, így a geopolitikai feszültség ismét a dollárt és más menedékeszközöket erősítette, miközben a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint – eladói nyomás alá kerültek.

Több fronton támadták a forintot, de nem omlott össze

Pedig első ránézésre akár nyugodtnak is tűnhetett volna a hét a forint piacán. A záróárfolyam alapján ugyanis a magyar fizetőeszköz minimális erősödéssel zárta a hetet. A felszín azonban ezúttal is csalóka volt. Az olaj, és különösen a földgáz árának emelkedése kedvezőtlenül érintette a devizát, csütörtökön az euró árfolyama átmenetileg a 365 forintos szint fölé is emelkedett. A piaci reakció hátterében az állt, hogy a húszi lázadók ismét a hajózás megbénítására készülnek a Vörös-tengeren, ami újabb lökést adott az energiaáraknak.

Nem a geopolitikai feszültség volt azonban az egyetlen, a forinttal szemben ható tényező. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arról értekezett lapunknak, hogy a dollár is enyhén erősödött az euróhoz képest, elsősorban azért, mert a piac egyre magasabb amerikai kamatszinttel számolt. Ezzel szemben az Európai Központi Bank nem okozott meglepetést: a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát. Bár a kommunikációjuk alapján egyre valószínűbbnek tűnik egy újabb kamatemelés a következő hónapokban, ez érdemben nem tudta erősíteni az eurót a devizapiacon.

Ugyanakkor a hazai fronton is akadt fejlemények:

Regős Gábor szerint ez arra utalhat, hogy a befektetők a vártnál határozottabb, szigorúbb üzenetekre számítottak a monetáris politika jövőjével kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank döntése egyébként nem okozott meglepetést: a Monetáris Tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A befektetők már hetekkel korábban szinte biztosra vették ezt a lépést, miután Varga Mihály, a jegybank elnöke korábban egyértelművé tette, hogy a nyári hónapokban folytatódhat az általa „mini kamatvágási ciklusnak” nevezett lazítás.

Mindezek fényében különösen érdekes, hogy a forint végül nem gyengült érdemben a hét egészét tekintve. A piac ellensúlyozta a kedvezőtlen nemzetközi hatásokat, ami felveti a kérdést Regős Gábor szerint, hogy vajon szerepet játszhatott-e ebben az is, hogy a befektetők figyelembe vették az MNB elnökének korábbi, az optimális árfolyamszintről tett nyilatkozatait? A dollárral és a lengyel zlotyval szemben ugyanakkor péntekre így is enyhén gyengült a forint.

Eseménydús hétre készülhetnek a befektetők

A következő hetet várhatóan továbbra is a közel-keleti konfliktus alakulása határozza meg. Az Irán körüli feszültség, a konfliktus bármilyen fordulata – legyen szó eszkalációról vagy enyhülésről – az energiaárakon keresztül gyorsan megjelenhet a devizapiacokon is. A geopolitikai hírek mellett azonban több olyan lépés is jön, amely önmagában is képes lehet megmozgatni a piacokat.

A hét egyik legfontosabb eseménye a Federal Reserve kamatdöntő ülése lesz. A befektetők többsége arra számít, hogy az amerikai jegybank változatlanul hagyja a 3,5–3,75 százalékos kamatsávot, a döntésnél azonban ezúttal is legalább akkora figyelem irányul majd a jegybanki kommunikációra. A Fed jelzései ugyanis alapvetően befolyásolhatják a dollár árfolyamát, amely közvetve a forint mozgására is hatással lehet.

Hazai szempontból különösen érdekes lesz a jelentés, mivel az év eleji költségvetési élénkítés után a gazdaság teljesítménye továbbra is viszonylag kedvező képet mutathatott. A Gránit Alapkezelő várakozása szerint a magyar GDP negyedéves összevetésben 0,7 százalékkal, éves alapon pedig 1,8 százalékkal bővülhetett.

Ugyancsak csütörtökön teszik közzé az Egyesült Államokban a Fed által kiemelten figyelt inflációs mutatót, a személyes fogyasztási kiadások árindexét (PCE), amely fontos támpontot adhat a kamatpálya alakulásához. Pénteken az eurózóna júliusi inflációs gyorsbecslése következik. Ez az adat azért lehet kiemelt jelentőségű, mert Christine Lagarde legutóbbi tájékoztatóján jelezte: az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntésénél különös figyelmet fordítanak majd a másodkörös inflációs hatásokra.

Regős Gábor úgy látja, hogy az iráni konfliktus és a sűrű makrogazdasági naptár miatt aligha számíthatnak nyugodt hétre a befektetők. Értékelése szerint a háború alakulásától függően egyaránt elképzelhető jelentősebb forinterősödés és -gyengülés, ezért a jövő hétre az euró árfolyamát 354 és 370 forint közötti sávba várja. Hasonló tartományt valószínűsít Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője is. Várakozásai szerint az euró–forint árfolyam a következő hetekben 355–370, míg a dollár–forint 310–325 forint között mozoghat.

Lehet, hogy nem lesz elég földgáz Európában?

Ahogy már érintettük, a közel-keleti konfliktus eszkalációjának egyik leglátványosabb piaci következménye az energiahordozók árrobbanása volt. Míg a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a múlt hetet még 88 dollár körül zárta, a hét közepére már a 102 dollárt is megközelítette. Bár péntek délutánra 98 dollár alá korrigált, így is közel kéthavi csúcson maradt. Az árfolyam-emelkedés mögött elsősorban az állt, hogy a piac egyre nagyobb kockázatot árazott az olajszállításokban. Ennek pedig jelentős hatása van az üzemanyagpiacra, így közvetlenül a magyar gazdaságra.

A Hormuzi-szoros körüli feszültség tovább nőtt, miközben az Iránnal szövetséges húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat is célba vették. Ez különösen érzékenyen érinti a globális energiakereskedelmet, hiszen Szaúd-Arábia exportjának egy része ezen az útvonalon halad. A befektetők attól tartanak, hogy a konfliktus tartós fennakadást okozhat a térség olajszállításaiban, ami tovább hajthatja felfelé az árakat.

A hét során ugyan felmerült egy tíznapos fegyverszünet lehetősége, de a diplomáciai erőfeszítések végül nem vezettek eredményre. Az Egyesült Államok és Irán közötti katonai összecsapások folytatódtak, miközben Washington szerint továbbra is a Hormuzi-szoros körüli vita jelenti a legnagyobb akadályt a tárgyalások előtt. A bizonytalanság fennmaradása önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy magasan tartsa az energiaárakat.

Miközben az olaj drágult, a földgáz piacán még látványosabb mozgások bontakoztak ki. A holland gáztőzsdén irányadó TTF-jegyzés az előző heti 59 euró/megawattóra körüli szintről péntekre 64 euró közelébe emelkedett, amire 2023 óta nem volt példa. 

Mindezek fényében különösen figyelemre méltó, hogy a Budapesti Értéktőzsde kifejezetten erős hetet zárt. A BUX index több mint két százalékkal emelkedett, és új történelmi csúcsot állított be. A legnagyobb nyertes a Mol volt: az olajár emelkedése kedvező kilátásokat vetített előre a társaság számára, részvényei így több mint hat százalékkal erősödtek a héten.

Az OTP teljesítménye már nagyobb meglepetést okozott. A kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére a bankpapír három százalék feletti emelkedést produkált, amit részben az is támogatott, hogy a pénzintézet történetének eddigi legnagyobb akvizícióját jelentette be: megvásárolja a balti régió harmadik legnagyobb bankját, a Luminort. Eközben a Magyar Telekom árfolyama érdemben nem változott, míg a Richter részvényei veszítettek értékükből.

(Borítókép: Egy tanker vesztegel a Hormuzi-szorosnál 2026. április 24-én. Fotó: Mohammed Aty / Reuters)