GazdaságSzerző: index 2026. 07. 13. 5 percnyi olvasás
A Mercedes csúcsvezetői elmondták, mire készülnek Kecskeméten.
A német autógyártó Kecskeméten építette fel Európa – és egyben a világ – egyik legnagyobb Mercedes-üzemét, ahová elhozta az elektromos C-osztály gyártását is.
Németországban a döntés komoly indulatokat váltott ki, sokan nem nézték jó szemmel, hogy Németország helyett Magyarországon valósul meg a beruházás.
Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke a jövő autóiparának kulcshelyszíneként beszélt Kecskemétről. Szerinte a mai autóipar elektromos, digitális és globálisan kőkemény versenyben zajlik, a győztes stratégia pedig három dolgon múlik: a vevőközpontúságon, az innováción és a versenyképességen – és mindháromban kulcsszerepet szánnak a magyar gyárnak.
A rugalmasságot emelte ki: Kecskeméten a belső égésű és az elektromos autók ugyanazon a soron is készülhetnek, az új csarnok pedig kifejezetten a villanyautókra épült, így a gyártás gyorsan igazítható a kereslethez. A kecskeméti csapatot felkészültnek, gyorsnak és megbízhatónak nevezte, és egy mondatba sűrítette, miért látja épp itt a Mercedes jövőjének egyik zálogát:
A jövőt úgy lehet a legjobban megjósolni, ha megalkotjuk. Ez az, amit a kecskeméti csapat kiválóan csinál.
A konszern gyártásért felelős igazgatótanácsi tagja, Michael Schiebe két jövőbeli bejelentést is tett: a készülő elektromos GLC divatterepjáró gyártását megosztják a németországi Bréma és Kecskemét között, a G-osztály tervezett kompaktabb változatát pedig kizárólag a magyar üzemben gyártják. A kecskeméti gyár tehát nem egyszerűen bővült, hanem stratégiai súlyt kapott a Mercedes globális hálózatában.
Az egymilliárd eurós fejlesztéssel a gyár területe 200 hektárról 440 hektárra nőtt – így lett Magyarország legnagyobb autógyára, egyben a konszern globális hálózatának második legnagyobb egysége (a legnagyobb Kínában van). Két új karosszéria- és összeszerelő csarnok épült, mellettük egy présüzem, egy fényezőüzem és egy akkumulátor-összeszerelő üzem.
A gyár ma több mint 5000 embert foglalkoztat, ezzel a régió legnagyobb munkáltatója.
A beruházás középpontjában az elektromos C-osztály áll, a Mercedes egyik legnépszerűbb típusának akkumulátoros változata, amelyet az átállás után a világon kizárólag Kecskeméten gyártanak majd, Kína kivételével. Hogy épp ide került ennek a modellnek a gyártása, nem véletlen: a legfontosabb alkatrészeket, köztük az akkumulátorokat is helyben szerelik össze.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a cél, hogy Kecskeméten a jelenlegi több mint százezer helyett évi 350 ezer autó is legördülhessen a szalagokról, a létszám pedig ötezerről 9-10 ezer főre nőjön. Erről bővebben a beszédekről készült helyszíni tudósításunkban is olvashat.
A kecskeméti üzem technológiában is a Mercedes zászlóshajója lett. A teljes összeszerelő csarnokot előbb a digitális térben építették fel és tesztelték – ez a „digitális iker”, amelyet a Mercedes itt készített el először egy teljes csarnokra, az NVIDIA szimulációs platformján.
Így a gyártás még az első autó legyártása előtt végigpróbálható és optimalizálható. A soron mesterséges intelligencia is dolgozik: kamerarendszerek valós időben vizsgálják át az autók belső terét és külső felületét, és ha egy jármű eltér a tervezett állapottól, a rendszer azonnal jelez a dolgozónak és a csoportvezetőnek.
A telephely áramigényének mintegy negyedét saját napelemrendszer fedezi, az új fényezőüzem pedig földgáz nélkül működik, így durván 80 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a réginél.
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a partnerségnek kétirányúnak kell lennie: az új magyar kormány mindenkitől elvárja az előírások betartását és a magyar munkavállalók megbecsülését.
A kétkezi munkást ugyanúgy megilleti a tisztes bér, a munkahelyi biztonság és a pihenés szabadsága, mint a felső vezetőket
– fogalmazott. Cserébe kiszámítható környezetet, versenyképes adórendszert és olcsó energiát ígért a befektetőknek.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy Németország évtizedek óta a legfontosabb beruházó Magyarországon, a mintegy 2300 vállalat lehetőséget jelent a tanulásra, mert nemcsak tőke, hanem technológia, menedzsmentkultúra, exportpiaci kapcsolatok és magas hozzáadott értékű termelési kapacitások is érkeznek hazánkba.
A most átadott gyáregység még az Orbán-kormányok idején épült fel, a tárgyalásokat Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter vitte – a gyárnyitáson viszont már a Tisza-kormány miniszterelnöke, Magyar Péter állt a színpadon. A Fidesz azonnal reagált: közleményében leszögezte, hogy a köszönet nem a jelenlegi kormánynak, hanem Szijjártó Péter kitartó munkájának jár.
(Borítókép: Ola Källenius és Magyar Péter 2026. július 13-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi