Pénteken, a tőzsdei kicsengetés után jelentette be a Mol, hogy keresetleveleket nyújtott be a magyarországi széndioxid-kvóta adóval kapcsolatban. A Budapesti Értéktőzsde oldalán a társaság azt írja: A Mol és a széndioxid-kvóta adóalany leányvállalatai 2026. áprilisában kérelmet nyújtottak be a Nemzeti Adó- és Vámihivatal (NAV) részére a Magyarországon 2023 óta hatályos széndioxid-kibocsátás után kivetett adó befizetéseinek visszaigénylésével kapcsolatosan, amelyet az adóhatóság elutasított. 

Felidézik ugyanakkor, hogy az Európai Unió Bíróságának C-519/24. számú ügyben 2026. április 16-án hozott ítélete szerint a széndioxid-kvóta adó ellentmond európai uniós irányelveknek. 

Ezért az olajtársaság és a széndioxid-kvóta adóalany leányvállalatai pénteken keresetleveleket nyújtottak be az illetékes törvényszékek felé, melyben azokat a NAV elutasító határozatainak megsemmisítésére és az adóhatóság új eljárásra történő felszólítására kérik. 

A Világgazdaság korábban megírta a Concorde pár hete kiadott elemzése alapján, hogy Magyarországnak 424 milliárd forintot kell visszafizetnie az EU Bíróság ítélete nyomán, amely a kiegészítő bányajáradékot és a CO2-kvótaadót jogellenesnek minősítette. A döntés egyik fő kedvezményezettje pedig a Mol, bár az érintettek körébe más vállalatok (O&GD, Horizont Energia, Nitrogénművek) is beletartoznak. Ezért nem valószínű, hogy a Mol a teljes 424 milliárd forintot megkapja. 

De mi is az a szén-dioxid kvóta? 

A széndioxid-kvóta adó és tranzakciós díj lényegében arról szól, hogy meghatározott ipari szereplők, akik bizonyos mennyiségű szén-dioxid kibocsátást érnek el egy meghatározott időszakban (és emellett szén-dioxid kvótában részesülnek), szén-dioxid kvótaadó fizetésére kötelesek, továbbá, amennyiben ugyanezen piaci szereplők kereskednek is a kapott szén-dioxid kvótáikkal, ezen kereskedelmi tevékenység után tranzakciós díj fizetési kötelezettség is terheli őket – írja a Deloitte egy tavaszi összefoglalójában. 

Az Európai Bizottság 2025 júniusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és felszólította, hogy törölje el az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt terheket. A Bizottság érvelése lényegében azon alapul, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv céljával ellentétes a magyar szabályozás, tekintettel arra, hogy az díjakat terhel a jelentős mennyiségű ingyenes kibocsátási egységben (tehát ingyenes kvótákban) részesülőkre, az érintettek körének megállapításához az éves kibocsátást és az ingyenes kiosztásból való részesedést véve alapul.