GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 25. 3 percnyi olvasás
Vasútfejlesztésre tíz év alatt 3500 milliárdot tervez költeni a kormány, de mi lesz az útfejlesztésekkel?
Szerdán ismertette Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormány nagy vasútfejlesztési programját. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében a kabinet következő 10 évben 3500 milliárd forintot tervez elkölteni vasúti infrastruktúrára és járműbeszerzésekre. A tárcavezető úgy fogalmazott: a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv az ékes bizonyítéka annak, hogy lezárult az elmúlt években látott vasútrombolás korszaka Magyarországon.
Mivel a miniszter közismerten vasútpárti, így a bejelentése úgy is értelmezhető, hogy az autópálya-építéseknek Magyarországon jó időre befellegzett – írja a Világgazdaság.
De nézzük, milyen projektek maradhatnak el:
Ennek egyik első jele lehet, hogy törölte az első autópálya-építést Magyarországon a Tisza-kormány. Néhány hónappal ezelőtt mutatták be az M87-es autóút kiviteli terveit, ami Szombathelyt és Kőszeget hivatott összekötni. A vasiak egyik nagy vágya, hogy elkészüljön az említett gyorsforgalmi út, ami nem is csoda, hiszen jelentősen könnyítené a közlekedést a térségben – adta hírül a Vaol Vas vármegyei hírportál.
Hónapokkal ezelőtt a területszerzés kapcsán a vételi ajánlatokat is kiküldték már, és koncessziós jellegű kivitelezési eljárás került kiírásra. Most újabb fejlemény derült ki a projekttel kapcsolatban, ugyanis Strompová Viktória, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a Baross Gábor vasútfejlesztési terv ismertetése után kitért az M87-es autóútfejlesztési projektre is, amelyet a jelenlegi kormány leállított, mivel túlárazás gyanúja merült fel.
Az összes függőben lévő gyorsforgalmi közül a legelőrehaladottabb állapotban az M100- autót van, amely Esztergomot kötné össze az M1-es autópályával. Ugyanakkor ez az autóút a leghányatottabb sorsú is, hiába tűnt úgy, hogy sínen van a kivitelezés, 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, és a rossz gazdasági helyzet miatt a kormány beruházási stopot hirdetett, a felfüggesztés pedig az M100-ra is kiterjedt. A beruházás már akkor óriási összeget emésztett volna fel, a domborzati viszonyok is szerepet játszottak abban, hogy az alig 32,2 km szakasz megépítése 330 milliárd forintba került volna az adófizetőknek. Ezt követően szinte a semmiből, 2024. augusztus végén jelentette be Lázár János, hogy mégis megépül az eredeti nyomvonalon.
Vitézy egyből kikelt az M100 megvalósítása ellen, arra utalva, hogy a pénzt inkább az elmúlt nyarakon nagyon siralmas teljesítményt nyújtó magyar vasút fejlesztésére kellene költeni.
Ő 500 milliárdra becsülte az M100-as kivitelezésének akkori költségét, ami nem állt messze a valóságtól. Talán épp ezért is merült fel, hogy koncessziós formában építené meg a kormány. Bár ennek konkrét megvalósulási formája a kormányváltás miatt a homályba vész. Fontos hangsúlyozni, hogy a beruházás teljes leállítása nagy érvágást jelent a Buda-környéki agglomeráció számára, amely akár alternatívája lehetne az M0-ás autóút nyugati szektorának.
Az M4-es autóút megépítése is várhatóan sok éves késedelmet szenvedhet. Legutóbb tavaly decemberben adták át a forgalomnak a Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti 34 kilométeres szakaszt. Azzal a szakasszal együtt 2010 óta már 150 km készült el a négyes főút négysávosításából, amit sokáig halálútként is emlegettek.
A teljes befejezésre azonban még sokáig várni kell, igaz, a korábbi tárcavezető, sem siette el a beruházást. Lázár János 2025 áprilisában beszélt az M4-es folytatásáról, akkor a miniszter azt mondta, hogy a Kisújszállás és Püspökladány közötti szakasz tervezése zajlik, ami 2025 végére fejeződik be, a forgalomba helyezés végső időpontjának pedig 2032-t jelölte meg.
Sok évtizedes álom megvalósulását jelentette az M44-es autóút megépítése Békéscsaba és az M5-ös autópálya között, aminek folytatására készült a kormányzat. Pántya József az ÉKM helyettes államtitkára idén februárban azt mondta, hogy M44-es gyorsforgalmi út román országhatárig tartó szakaszának tervei 2028-ig készülhetnek el. Békéscsaba és az országhatár között 43,2 kilométernyi szakaszról van szó, hat külön szintű csomóponttal.
2016 óta zajlik az M44-es út építése: több mint 125 kilométer utat adtak át mintegy 511 milliárd forint értékben. Jövőre, 2027-re készül el az M5–M44 csomóponti rendszer 50 milliárd forint értékben. Korábban a terv az volt, hogy 2030 után elkészül a Békéscsaba és az országhatár közötti szakasz is, amelynek beruházási költsége 230 milliárd forint.
Az új tervek tükrében kérdéses az M47-es sorsa is. Az M47-es gyorsforgalmi út a tervek szerint a Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti 47-es főutat fejleszti kétszer két sávos, emelt sebességű úttá, összekötve az M4-et és az M44-et. Jelenleg a beruházás előkészítési szakaszban tart: a Békéscsaba–Szeghalom közötti szakasz kiviteli tervei elkészültek, míg a további részeken környezetvédelmi vizsgálatok és engedélyezési eljárások zajlanak. A beruházás Lázár János volt közlekedési miniszter egy kedvenc projektje volt.
A Tisza Párt választás előtt bemutatott a "Működő és emberséges Magyarország alapjai" című programjában helyet kaptak gyorsforgalmi beruházások a közútfejlesztések bekezdés alatt. Bár a lista elég szerény, mindössze 5 projektet nevesít:
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt években nagyon jelentős autópálya-fejlesztések voltak Magyarországon. Nagyságrendileg 800 kilométer gyorsforgalmi út épült, közte az M4-es, M44-es, M30-as, M25-ös, M85-ös, és számos nagyváros kapcsolódott be a hazai hálózatba.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
Napi