GazdaságSzerző: portfolio 2026. 07. 25. 6 percnyi olvasás
Szeptembertől nyilvánosan is elérhetővé válnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai Magyarországon, ami jelentős mérföldkövet jelent a betegbiztonság növelésében és az átláthatóság megteremtésében. Mindezt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter jelentette be egy Facebook-bejegyzésben. Cikkünkben összefoglaljuk a 30 oldalas szakmai dokumentum lényegét.
Hegedűs Zsolt posztjában hangsúlyozta, hogy a döntés hátterében az a felismerés áll, hogy az átláthatóság alapvető eszköz a kórházi fertőzések elleni küzdelemben. Hasonló utat járt be korábban az Egyesült Királyság is, ahol a kétezres évek elején a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) egykori vezetője, Nigel Crisp irányításával mérhető célokat és szigorú ellenőrzési folyamatokat vezettek be a fertőzési ráták visszaszorítására. Az MRSA okozta véráramfertőzések számát az eredetileg tervezett 50 százalék helyett végül 75 százalékkal sikerült csökkenteniük 2011-re, ami egyértelműen bizonyította a következetes, adatalapú stratégia sikerét.
Magyarországon az új rendszer bevezetésével az egészségügyi kormányzat célja nem a kórházak megbélyegzése vagy egyszerű rangsorolása, hanem a valódi szakmai fejlődés elősegítése. A miniszter szerint a nyilvánosság lehetővé teszi a rendszerszintű problémák pontosabb feltárását, a bevált gyakorlatok megosztását, valamint a kézhigiénés protokollok szigorúbb betartását.
Az átláthatóság azonban önmagában nem elegendő. Az adatokat elemezni kell, a tapasztalatokat vissza kell csatolni, és ezek alapján helyi, intézményi és országos szinten is változtatni kell
– mutatott rá a miniszter a közzététel módszertanára utalva.
A módszertani javaslat az 1167/2026. (V. 26.) kormányhatározat végrehajtásához kapcsolódik. Ez a határozat még májusban rendelte el, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatait nyilvánosan közzé kell tenni.
A módszertani javaslat alapján a kórházi fertőzési adatok nyilvános közzététele több adatcsoportra terjedne ki. A rendszer nem pusztán azt mutatná meg, hogy egy intézményben hány fertőzést jelentettek, hanem azt is, milyen ellátási környezetben, milyen diagnosztikai aktivitás mellett és milyen intézménytípushoz viszonyítva kell értelmezni ezeket az adatokat.
Az első ütemben, 2026. szeptember 1-ig három fő adatkör válna nyilvánossá. Ezek közé tartoznak az európai pont-prevalencia vizsgálat hazai intézményi adatai, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok, valamint a Clostridioides difficile, vagyis C. difficile okozta fertőzések adatai. A második ütemben, 2026. november 30-ig a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések intézményi mutatóit is közzétennék.
A pont-prevalencia vizsgálat azt mutatja meg, hogy egy adott időpontban a fekvőbetegek mekkora részét érinti egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. A legutóbbi ilyen hazai adatfelvétel 2022-ben történt, a következő európai adatgyűjtés pedig várhatóan 2027–2028-ban lesz.
A közzétételre javasolt mutatók között szerepelne többek között az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevalenciája, vagyis
az érintett betegek aránya az összes vizsgált beteghez képest.
Emellett bemutatnák a fertőzések megoszlását fertőzéstípus szerint, például tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, műtéti sebfertőzés, véráramfertőzés vagy C. difficile fertőzés alapján.
A rendszer tartalmazná azt is, hogy a fertőzések milyen betegellátási típusokban fordultak elő, például intenzív terápián, sebészeti, belgyógyászati, gyermekgyógyászati vagy rehabilitációs ellátásban. Emellett a kockázati tényezők szerinti bontás is megjelenne, például életkor, kórházi tartózkodás hossza, műtét, centrális érkatéter, húgyúti katéter vagy légúti tubus használata szerint.
Fontos elem lenne a mikrobiológiailag igazolt fertőzések aránya is. Ez azért lényeges, mert egy intézmény fertőzési mutatóit jelentősen befolyásolja, hogy mennyire aktívan végez mikrobiológiai vizsgálatokat. A több mintavétel sok esetben több kimutatott fertőzést eredményezhet, ami nem feltétlenül rosszabb ellátást, hanem jobb felismerési gyakorlatot jelez.
Nyilvánossá válnának az egészségügyi ellátással összefüggő járványokra vonatkozó intézményi adatok is. Ezek között szerepelne a járványok összes száma, a járványokban érintett betegek száma, valamint az, hogy egy járványra jellemzően hány beteg jutott.
A módszertan külön kezeli a specifikus és a nem specifikus járványokat. Specifikus járványnak számítanak azok, amelyek jellemzően az egészségügyi ellátáshoz kötődnek, például egy műtéti sebfertőzés-járvány vagy multirezisztens kórokozó okozta kórházi járvány. Nem specifikus járványnak számítanak azok, amelyek az egészségügyi ellátórendszeren kívül is előfordulhatnak, például egy influenzajárvány vagy egy enterális, gyomor-bélrendszeri járvány.
A közzétett adatok között megjelenne a specifikus és nem specifikus járványok száma és aránya, továbbá az is, hogy a specifikus járványokon belül mekkora részt képviseltek a multirezisztens kórokozók vagy a C. difficile okozta járványok. A nem specifikus járványokat légúti, enterális és egyéb típusok szerint is bontanák.
Az első ütemben nyilvánosságra kerülnek a Clostridioides difficile okozta fertőzések, vagyis a CDI-adatok is. Ez a fertőzés leggyakrabban antibiotikum-kezelés vagy savcsökkentő kezelés után alakul ki, és jellemzően hasmenéssel, súlyosabb esetben vastagbélgyulladással járhat.
A CDI esetében közzétennék az incidencia arányt, vagyis azt, hogy az ellátott betegek számához viszonyítva milyen gyakran fordult elő ilyen fertőzés. Emellett megjelenne az incidencia sűrűség is, amely az ápolási napok számához viszonyítja a fertőzések előfordulását.
A második ütemben a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések intézményi adatai is megjelennének. Ezek olyan baktériumok, amelyek több antibiotikummal szemben is ellenállók, ezért az általuk okozott fertőzések kezelése nehezebb.
A dokumentum szerint jelenleg 11 különböző kórokozó-antibiotikum rezisztencia kombináció tartozik a kötelező jelentési körbe. Ide tartozik például az
A közzététel során nemcsak az összesített MRK-fertőzési mutatók jelennének meg, hanem kórokozó szerinti bontásban is bemutatnák az incidencia arányt és az incidencia sűrűséget.
Szintén a második ütemben kerülnének nyilvánosságra az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések adatai. A véráramfertőzés súlyos állapotot okozhat, mivel ilyenkor kórokozók kerülnek a vérkeringésbe. A fertőzés összefügghet például érkatéter használatával, de kialakulhat más fertőzések, például tüdőgyulladás vagy húgyúti fertőzés következményeként is.
A tervezett rendszer egyik fontos eleme, hogy nemcsak a fertőzési számokat, hanem az értelmezéshez szükséges háttérmutatókat is bemutatná. Ilyen lehet például a mikrobiológiai mintavételi gyakoriság, a hemokultúra-vételek száma, a C. difficile kimutatására végzett székletvizsgálatok száma, az alkoholos kézfertőtlenítőszer-felhasználás, az egyágyas kórtermek aránya, valamint az egészségügyi dolgozók influenza elleni átoltottsága.
Ezek az adatok azért fontosak, mert segítenek elkülöníteni, hogy egy magasabb fertőzésszám valóban kedvezőtlenebb betegbiztonsági helyzetet jelez-e, vagy inkább azt, hogy az adott intézmény aktívabban keresi, diagnosztizálja és jelenti a fertőzéseket.
A tervek szerint az adatok az NNGYK honlapján, egy nyilvános, interaktív dashboard-felületen lesznek elérhetők.
A felhasználók év és intézmény szerint kereshetnek majd, az eredmények pedig nem önmagukban, hanem az azonos típusú intézmények adataihoz viszonyítva jelennek meg.
A rendszer percentiliseket, mediánértékeket, idősoros grafikonokat és magyarázó szövegeket is tartalmazna. Ez azt jelenti, hogy az adott kórház mutatói mellett látható lenne az is, hogyan helyezkedik el az azonos ellátási szintű intézmények között.
A dokumentum előnyöket és kockázatokat is azonosít. Eszerint a nyilvánosság erősítheti a betegbiztonságot, mert láthatóbbá teszi a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos problémákat. Az intézmények számára ösztönzést jelenthet az infekciókontroll fejlesztésére, a kézhigiénés szabályok betartására, a mikrobiológiai diagnosztika erősítésére és a helyi problémák feltárására.
Az átlátható adatközlés segítheti a lakosság tájékoztatását, a döntéshozók munkáját és a szakmai fejlesztések célzottabb tervezését is.
Ezzel szemben a legnagyobb kockázat - jegyzi meg a dokumentum - az adatok félreértelmezése. Egy magasabb fertőzési mutató önmagában nem feltétlenül jelent rosszabb ellátást, mert azt befolyásolja az ellátott betegek állapota, az intézmény progresszivitási szintje, a műtétek és intenzív terápiás ellátások aránya, valamint a fertőzések felismerésének és jelentésének aktivitása is.
Fennállhat az intézmények megbélyegzésének veszélye is, különösen a súlyosabb betegeket ellátó centrumok esetében. További kockázat, hogy ha az adatokat egyszerű rangsorként kezelik, az akár aluljelentésre is ösztönözhet egyes intézményeket. Ezért a módszertani javaslat hangsúlyozza: az adatok nem alkalmasak egyszerű kórházi rangsorok készítésére, azokat szakmai kontextusban, intézménytípus szerint és a diagnosztikai aktivitással együtt kell értelmezni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi