A Temnothorax nylanderi lárvái akkor fertőződhetnek meg az Anomotaenia brevis nevű galandféreggel, ha harkályürüléket fogyasztanak. A parazita lárvái ezután a hangya testében fejlődnek, és több feltűnő változást is elindítanak.

Királynőként kezelik a parazita által megfertőzött hangyákat

A fertőzött hangyák sötétbarna színe halványsárgára változik. Rendszerint kisebbek maradnak fészektársaiknál, és a szaguk is megváltozik; olyan feromonokat bocsátanak ki, amelyeket a kolónia tagjai királynőtől származó jelzésként értelmeznek.

Ennek hatására a dolgozók táplálékot hordanak nekik, cipelik és tisztogatják őket. Mindezt részben a kolónia többi tagjának rovására teszik. A fertőzött hangyák közben felhagynak a feladataikkal, és ritkán hagyják el a fészket. Meghosszabbodott életük során az egészséges dolgozók egymást követő nemzedékei gondoskodnak róluk.

Miért van szüksége a parazitának arra, hogy trónra emelje a fertőzött hangyát?

A galandféreg lárvái közben a hangya testében várakoznak. Ha megjelenik egy harkály, az egészséges hangyák szétszélednek. A fertőzött egyedek viszont mozdulatlanul maradnak, ezért könnyű zsákmányt jelentenek a madárnak.

A lárvák a harkály bélrendszerében fejlődnek kifejlett galandférgekké. Ott szaporodnak és petéket raknak. 

Génexpressziós vizsgálat tárta fel a változásokat

A németországi Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem és a kínai Zhejiang Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként képes a galandféreg ilyen jelentős változásokat előidézni. Összehasonlították a fertőzött és nem fertőzött dolgozók, valamint a királynők génexpresszióját.

A kutatók a hangyák agyát és zsírtestét elemezték. A zsírtest a rovarok anyagcseréjében és immunfolyamataiban fontos szerepet betöltő szövet. 

Susanne Foitzik, a tanulmány vezető szerzője szerint a fertőzés nem csupán megbetegíti a hangyákat, hanem célzottan változtatja meg élettani működésüket. Molekuláris szinten a fertőzött dolgozók profilja részben a királynőkéhez vált hasonlóvá.