TechtudSzerző: origo 2026. 07. 25. 1 percnyi olvasás
Több magyarázat is született a furcsa viselkedésre.
A megfigyelés során az egyik kardszárnyú delfin megragadott egy termetes holdhalat, majd közvetlenül azelőtt elengedte, hogy társa hatalmas sebességgel nekirontott volna. A brutális erejű ütközéstől a hal valósággal szétrobbant. Egyelőre nem tudni pontosan, mi volt a ragadozók célja ezzel a különös akcióval. Előfordulhat, hogy így próbálták könnyen fogyasztható falatokra bontani a nagy méretű zsákmányt, de az sem zárható ki, hogy pusztán szórakoztak.

A holdhalak impozáns méretűek: több mint három méter hosszúra nőhetnek, tömegük pedig elérheti a két tonnát. Különböző mélységekben mozognak, időnként azonban hőszabályozás, a paraziták elűzése vagy pihenés céljából a felszínre úsznak. Itt viszont könnyebben válhatnak ragadozók áldozataivá. Gyakori természetes ellenségeik közé tartoznak a kardszárnyú delfinek.
Az orkák furcsa viselkedését legelőször 2024 júliusában dokumentálták. Ekkor egy nőstény kardszárnyú delfin a farokúszójánál fogva megragadott egy elejtett holdhalat, közben egy hím óriási tempóval nekiúszott a tetemnek. A nőstény közvetlenül az ütközés előtt elengedte a zsákmányt.
A becsapódás hatására a holdhal darabjaira szakadt, a húscafatok pedig szétoszlottak a vízben. Az apróbb részeket a csoport fiatal tagja kapta, míg a felnőtt állatok a nagyobb maradványokból táplálkoztak.
2025 szeptemberében Héctor Franz egy hasonló eseményt filmezett le. Az orkák ekkor is a fent ismertetett módszert alkalmazták a holdhal szétszakítására.
A videón egy Kaliforniai-öbölben megfigyelt orkacsoport "rögzítésre és nekirontásra" (angolul hold-to-ram strategy) épülő módszert alkalmazva darabol fel egy nagyobb testű holdhalat.
Lényeges részlet, hogy mindkét holdhal már a becsapódás előtt elpusztult. A nekirontáson alapuló stratégia ezért nem a zsákmány megölését, hanem annak feldarabolását szolgálhatta. A technika szoros kooperációt igényel a tengeri ragadozók között:
az egyik orka rögzítette a tetemet, így társa pontosabban tudott célozni az ütközéshez.
A kutatók szerint ez a szülői gondoskodás egyik formája lehet. A tetem kisebb darabokra szakítása megkönnyíthette a fiatal állat táplálkozását. Korábban azt is megfigyelték, hogy az orkák gyakran feldarabolják zsákmányukat, majd megosztják azt a csoport ifjabb tagjaival.