A Sándor-palota kedden közleményben tudatta, hogy július 20-án megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, és az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően tehát Forsthoffer Ágnes teljes jogkörben láthatja el a köztársasági elnök feladatát.

Harminc napon belül

A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Horsthoffer Ágnes látja el. Az ő helyét pedig Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt országgyűlési alelnöke tölti be.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy augusztus 18-ig kell megválasztani az új elnököt. És mivel az Alaptörvény szerint a szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni, a választási eljárást legkésőbb augusztus 17-én kell megkezdeni.

A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Ez annyit tesz, hogy az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük lesz önálló köztársaságielnök-jelöltet állítani.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első voksolás eredménytelen, akkor másodikat kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb voksot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az lesz, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapja.

A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba, és azt megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása arra is kitér, hogy a következő köztársasági elnököt az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választják meg.

Képviselői jogait nem gyakorolhatja

A köztársaság kikiáltása óta eddig három időszakban állt az ország élén ideiglenes államfő:

• Szűrös Mátyás 1989. október 23-ától 1990. május 2-ig volt ideiglenes köztársasági elnök;
• Göncz Árpád először ideiglenesen, 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd két cikluson át, 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között „rendes” köztársasági elnök volt;
• Kövér László Schmitt Pál lemondása miatt 2012. április 2-ától május 9-ig látta el az ideiglenes államfői feladatokat.

Míg Forsthoffer Ágnes teljes jogkörrel gyakorolhatja az elnök feladat- és hatásköreit, addig a korábbi alkotmány sokkal bizalmatlanabb volt az ideiglenes államfőkkel szemben. Az elnöki jogkört 2011. december 31-ig az ideiglenes államfő a következő korlátozásokkal láthatta el:

• törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhetett meg;
• az Országgyűlést nem oszlathatta fel;
• a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhetett;
• képviselői jogait nem gyakorolhatta.

Ebből a felsorolásból csak az utóbbit tartotta meg az Alaptörvény: „A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja.”

(Borítókép: Sulyok Tamás és Forsthoffer Ágnes. Fotó: Forsthoffer Ágnes / Facebook)