EgyébSzerző: euronews 2026. 07. 13. 4 percnyi olvasás
Magyar Péter miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel Sulyokat, méltatlannak bélyegezve a posztra a 70 éves férfit, amiért nem állt ki Orbán megosztó retorikájával és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben.
A magyar képviselők hétfőn szavaznak az alaptörvény megváltoztatásáról az elnök menesztése érdekében, miközben Magyar Péter miniszterelnök szorgalmazza Orbán Viktor, a nacionalista ex-vezér lazítását az országon.
Magyar, aki áprilisban elsöprő győzelmet aratott Orbán 16 éves kormányzása "rendszerváltásának" ígéretével, azzal vádolta meg a népszerűtlen Sulyok Tamás elnököt és más állami vezető tisztségviselőket, hogy elődje "bábjai".
Sulyok eltávolítására irányuló törekvése az volt, hogy az Európa-párti konzervatív sietve igyekszik feloldani azt a hatalomkoncentrációt, amely Orbán öncélú "illiberális" miniszterelnökségét jellemezte, amely Donald Trump amerikai elnök dicséretét is elnyerte, de széles körben korruptnak tartották.
Orbán Fidesz-pártja a múlt héten tiltakozást szervezett, és „autokratikusnak” minősítette Magyar 12 pontos módosító indítványát, amelyet hivatali ideje alatt gyakran emeltek a volt vezető ellen.
De a jogvédők is bírálták a lépést.
Az Amnesty International szerint Sulyok "jogosult a tisztességes eljáráshoz", míg a Human Rights Watch szerint a trükközés "a Fidesz-korszakra emlékeztet".
Baka András jogász, a Legfelsőbb Bíróság korábbi vezetője szerint azonban a módszer akkor indokolt, ha új alkotmányos rend felé vezet.
"Egy jogállami országban ilyen rendkívüli intézkedéseket nem lehet alkalmazni, de Magyarország Orbán alatt foglyul ejtett állam lett" - mondta Baka, akinek mandátumát 2011-ben egy hasonló jogalkotási aktussal rövidítették meg, miután aggodalmát fejezte ki a Fidesz igazságügyi reformja miatt.
Az olyan állami tisztviselőket, mint az elnök, „nem azért nevezték ki, hogy korlátozzák a kormány hatalmát, hanem azért, hogy a választási vereség után is biztosítsák a korábbi rendszer politikai túlélését” – mondta az AFP hírügynökségnek.
Mivel Tisza-pártja kétharmados többséget élvez a parlamentben, Magyarnak nincs szüksége az ellenzék támogatására az alkotmány átírásához.
A szavazásra helyi idő szerint 18:15-kor kerül sor, ha nem lesz késés.
Magyar a választások megnyerése óta többször is lemondásra szólította fel Sulyokot, méltatlannak bélyegezve a 70 éves férfit a posztra, mert nem állt ki Orbán megosztó retorikájával és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben.
Az elnök kitart amellett, hogy nincs miért lemondania, arra hivatkozva, hogy Magyar követelései „érthetetlenek” és alkotmányellenesek.
Sulyok szerint a javasolt módosítás "sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét".
Ha a törvénymódosítás elfogadásra kerül, és a köztársasági elnök nem írja alá, Magyar közölte, Tisza vádemelési eljárást indít ellene a parlamentben.
Míg Magyarország köztársasági elnökének főként ceremoniális jogköre van, Sulyok megvétózhatja a törvényeket, vagy az alkotmánybíróság elé küldheti azokat felülvizsgálatra, de nem akadályozhatja meg az alkotmánymódosítást.
A 21 Kutatóközpont májusi közvélemény-kutatása szerint a magyar választók 67 százaléka szeretné, ha kikerülne.
Az Alkotmánybíróság egykori vezetőjeként 2024-ben a parlament öt évre megválasztotta a nyilvánosság előtt.
Leváltotta Orbán szövetségesét, Novák Katalint, az első nőt, aki Magyarország köztársasági elnöke lett, aki lemondott, miután megkegyelmezett egy gyermekbántalmazási ügyben elítélt férfinak.
A javasolt módosítás 12 éves vagy három mandátumkorlátot is tartalmaz a törvényhozók számára, ami megakadályozná, hogy több prominens ellenzéki politikus induljon újra 2030-ban.
Egyúttal visszaállítaná az alkotmánybíróság költségvetési törvények felülvizsgálati jogkörét, és visszaállítaná bírái számára a 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárt, visszafordítva az Orbán alatt elfogadott 2013-as törvénymódosítást.
A 15 fős, 70 évnél idősebb törvényszék négy ülésező tagját kiszorítanák, köztük a bíróság vezetőjét, Peter Poltot, akit Orbán másik szövetségesének tartanak.
A törvénymódosítás előírja a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását is, amely széleskörű felhatalmazást ad a korrupció leküzdésére, amelyet Magyar elődje idején a felügyeletek gyakorinak tekintettek.