„A XIII. kerület mindig élen járt a Fővárossal, az állammal és más szervezettel való együttműködésben, amennyiben a kerületben élők érdeke ezt kívánta. Most sincs ez másképp: egy olyan ügyben ajánlottuk fel segítségünket, amiben sem közigazgatási, sem tulajdonosi szempontból nem vagyunk illetékesek, de Önök nem élnek, hanem visszaélnek ezzel a segítő szándékkal” – kezdte a Karácsony Gergelynek, Vitézy Dávidnak és Baricska Norbert Tamásnak címzett nyílt levelét Tóth József.

„Egy év alatt Önök a XIII. kerület egy nyugodt környékéből újabb »Hős utcát« hoztak létre” – fogalmazott.

A Tatai utcai, egykor MÁV-dolgozók által lakott házakban a levél szerint illegális lakásfoglalók élnek, a környéken pedig köztisztasági problémák, erőszakoskodás, késelés, drogárusítás, prostitúció és lopások borzolják az ott lakók mindennapjait.

Két szervezet terméketlen vitájával nem lehet több ezer lakótársunk nyugalmával packázni. A tulajdon nemcsak jogot biztosít, hanem kötelességekkel is jár. Nem kommunikációs trükkök – intézkedések kellenek

– írta Tóth József.

A polgármester mindhárom címzettnek külön is odaszúrt. Karácsony Gergelynek felrótta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson 293 szavazattal nyert, és a legnagyobb arányban éppen a XIII. kerületiek szavaztak rá, de „nem mondhatni, hogy megszolgálná az itt lakók bizalmát”. Vitézy Dávidnak azt írta, az általa hangoztatott elv, miszerint az állami működést mentesíteni kell a hatalmi gőgtől, „az állampolgárok semmibevételével és az épületekben uralkodó embertelen körülményekkel aligha valósul meg”. A budapesti rendőrfőkapitánynak címezve pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy Budapest közepén a környéken élők félve merjenek csak lemenni az utcára.

Vitézy Dávid reagált a polgármesternek

A nyílt levélre Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kommentben reagált. A polgármesternek címzett válaszában leszögezte, hogy a jelzett ingatlanok fővárosi tulajdonban vannak, hiszen Rákosrendező megvásárlásakor, a „Maxi-Dubaj” megakadályozásakor ezeket a főváros megvette.

A miniszter felidézte, hogy a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága még az ő javaslatára – akkori fővárosi bizottsági elnökként – döntött az épületek bontásáról, ehhez azonban Lázár János és a MÁV annyiban nem járult hozzá, hogy nem adta birtokba a területet.

Ezt az akadályt az új kormány elhárította, a MÁV nemrég minden szükséges hozzájárulást az épületek bontásához megadott, és amint a Főváros erre készen áll, a területet birtokba is adjuk

– írta Vitézy, hozzátéve, hogy mivel az ingatlanokat az állam a fővárosnak értékesítette, azokat a kormány egyoldalúan nem bonthatja le.

A miniszter azt is jelezte, hogy mindenben a kerület rendelkezésére állnak a helyzet javítása érdekében, és fővárosi képviselőként, illetve most miniszterként is elkötelezett abban, hogy a tarthatatlan állapotokat mielőbb felszámolják.

A mini-Dubajtól a gazdátlan házakig

A Tatai utcai telep kálváriája a rákosrendezői gigaberuházás előkészítésével kezdődött. Az Orbán-kormány idején, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium utasítására a MÁV 83 bérleti és egyéb használati szerződést mondott fel, köztük a Tatai úti 24 szolgálati lakásét, amelyek egykor 60 ember otthonát jelentették – a zömében nyugdíjas vasutasoknak cserelakásokat ajánlottak fel, sokan azonban csak hosszas huzavona után, keserűen hagyták el évtizedes otthonukat.

A „mini-Dubajként” elhíresült, az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodáson alapuló, mintegy ötmilliárd eurós beruházás végül nem valósult meg, mert 2025 márciusában a Fővárosi Önkormányzat élt elővásárlási jogával, és a hét telekből álló ingatlanegyüttest a Budapesti Közművek (BKM) vásárolta meg. A kiürített épületekben addigra megszüntették a víz- és áramszolgáltatást, a hátrahagyott házak pedig üresen és őrizetlenül maradtak.

Ezután indult be a lejtmenet. A környékbeliek elmondása szerint a fordulópontot egy 2025. márciusi lomtalanítás hozta el, amikor a lomisok felfedezték az elhagyatott házakat – a hír futótűzként terjedt, és rohamtempóban kezdtek beköltözni az önkényes lakásfoglalók. A telepen a közelmúltban gyermekvédelmi ellenőrzést is tartottak a zuglói és a XIII. kerületi szakemberek, a sajtóbeszámolók szerint pedig terhes nőket szállítottak kórházba, és eltűnt fiatalokat is találtak az épületekben.

A kerület már a bontást is bevállalta volna

A XIII. kerület nem először emeli fel a szavát. Puchner Gábor alpolgármester júniusban aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a Rákosrendező tulajdonosai rendezzék, tisztítsák meg, kerítsék és kamerázzák be a területet, és őrizzék éjjel-nappal. Az önkormányzat korábban azt is felajánlotta, hogy saját költségén gondoskodik arról, hogy az épületekbe ne lehessen beköltözni – a nyílászárók befalazása, az épületek megbontása ilyen esetekben bevett gyakorlat, e nélkül ugyanis a kiürített lakásokba újra és újra visszatérnek az önkényes beköltözők. Ehhez azonban a tulajdonosok – a MÁV és a Budapesti Közművek – hozzájárulására lenne szükség. A tulajdonosi helyzet ugyanis máig összetett, a terület egy része még a magyar állam tulajdonában áll, más részeit a BKM vette át, a megállapodás szerint pedig a MÁV-nak kiürített állapotban kellene átadnia a területet.

A nyílt levél időzítése sem véletlen. A Tisza-kormány és a fővárosi önkormányzat jelenleg egy közös projektcég létrehozásáról tárgyal a rákosrendezői beruházás megvalósítására, a tulajdoni arányokról azonban éles vita zajlik, a főváros 60–40 százalékos felosztást tartana megfelelőnek a maga javára, míg a kormány 75–25 arányú többséget szeretne magának. A főváros az 59 milliárd forintos vételárból eddig csak az első, 12,7 milliárdos részletet fizette ki, és pénzügyi helyzetére tekintettel a további részletek helyett inkább a közös cégbe vinné be az ingatlant. Erre a patthelyzetre utal Tóth József levelének talán legélesebb mondata, miszerint miközben a címzettek „a Rákosrendező majdani projektcégének tulajdonosi arányain vitatkoznak, élhetetlenné tettek egy korábban békés lakóövezetet”.

A fejlesztés egyébként papíron halad. A nemzetközi tervpályázat márciusban zárult le, a győztes mesterterv szerint tízezer lakás és 25 hektárnyi zöldfelület épülhet a területen – a Tatai utcai házak lakói számára azonban ez egyelőre sovány vigasz.

A nyílt levéllel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a polgármesternek. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük!

(Borítókép: Rákosrendező 2023 novemberében. Fotó: Papajcsik Péter / Index)