BelföldSzerző: index 2026. 07. 25. 4 percnyi olvasás
A közbeszéd állapotáról, a Tisza Pártról és a Fidesz politikai kommunikációjáról is beszélt.
Bóka János, a Fidesz frissen kinevezett frakcióvezetője Tusványoson az Indexnek kijelentette, hogy SZDSZ-es múltja ténykérdés, amelyet nem kíván letagadni. „Ténykérdés, hogy én SZDSZ-es voltam, és ezt vállalom” – mondta. Rámutatott: az SZDSZ számára azt jelentette, hogy a hagyományos közösségek megőrzése mellett az emberi szabadságjogok is érvényesülhetnek, miközben ezek a közösségek megtalálják helyüket a modern nemzetközi együttműködésben. „Ez az, amit egyfajta nemzeti liberalizmusnak lehet talán nevezni” – fogalmazott, jelezve, hogy politikai világlátása és az SZDSZ politikája eltávolodott egymástól.
Úgy gondolom, hogy az a fajta világkép, amit én képviselek, a jelenlegi Fidesz politikai közösségében megtalálható
– szögezte le Bóka János, megjegyezve, hogy saját közösségében soha nem érte támadás korábbi SZDSZ-es kötődése miatt. „Érdekes, hogy ilyen megjegyzéseket a Fideszen belülről sohasem kaptam” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az SZDSZ egykor Magyarország második legnagyobb pártja volt, ezért szerinte természetes, hogy egykori politikusai és szavazói ma a politikai spektrum különböző részein találhatók meg. Végül úgy fogalmazott, hogy a „volt SZDSZ-es” szerinte nem politikai címke, hanem egyszerű történelmi tény.
Ez a volt SZDSZ szerintem nem lehet politikai címke vagy jelző, mert ténykérdés és nem világos, hogy milyen politikai tartalma van egyébként
– hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.
Arra a felvetésre, hogy a politológusok szerint Magyar Pétert saját eszközeivel, performatív politizálással lehet legyőzni, úgy reagált, hogy erről megoszlanak a vélemények. Elismerte, hogy ő személy szerint nem tartja magát alkalmasnak erre a szerepre, de a Fideszben több olyan politikus is van, aki ezt a stílust sikeresen képviseli, ezzel együtt azt sem zárta ki, hogy idővel a választók egy nyugodtabb karakterű politikust keresnek majd.
Elképzelhető, hogy a magyarok egy hiperaktív showman helyett majd egy másfajta politikus karaktert fognak keresni
– vélekedett a Fidesz frissen kinevezett frakcióvezetője, aki úgy látja, hogy a politikai elit egészének van felelőssége a közbeszéd állapotában, ugyanakkor úgy véli, az elmúlt hónapok romlásáért elsősorban Magyar Péter és a Tisza Párt felelős.

Bóka János bejelentette, hogy frakcióvezetőként kezdeményezni fog egy új parlamenti beszédkultúrát. „Én fogok egy olyan felajánlást tenni a parlament egész közössége számára, hogy próbáljunk egy újfajta beszédmódot bevezetni” – árulta el, jelezve, hogy nem kíván részt venni a személyeskedésben és a „sárdobálásban”.
Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter korábbi kijelentéseivel kapcsolatban, amely szerint a jelenlegi kormány szereplőit később felelősségre lehet vonni, azt mondta: a jogállamisági és törvényességi követelmények minden kormányra egyformán vonatkoznak. „Az, aki most politikai megrendeléseket teljesít, az, aki a törvényes kereteken túlterjeszkedik, csak azért, hogy vélt vagy valós elvárásoknak megfeleljen, az ne gondolja azt, hogy ennek a jövőben nem lesznek következményei” – mondta.
Bóka János szerint a Tisza Párt nemcsak performatív politizálást folytat, hanem szerinte a jogállamiság lebontásán is dolgozik. „Iszonyatos erővel bontja le a jogállamiság pilléreit” – fogalmazott. Állítása szerint a kormány célja a hatalmi pozíciók megszerzése és a politikai ellenfelek kiszorítása a közéletből, de elismerte, hogy a parlamentben előforduló látványos akciók nem kizárólag a Tisza Párt sajátosságai.
Egyik fél sem mondhatja azt, hogy a morális magaslatról tekint rá a másikra
– jelentette ki, azonban a felvetést, hogy L. Simon László korábban „penetránsnak” nevezte a Fidesz egyik propagandakampányát, és szükséges lehet bocsánatot kérni, elutasította. „Én nem gondolom, hogy bármiért elnézést kellene kérni” – mondta
A Fidesz kampányüzeneteit érintő kritikákra reagálva azt mondta, hogy ezek valós politikai kockázatokra hívták fel a figyelmet. Példaként említette, hogy energiapolitikai változások vagy az árszabályozás módosítása az üzemanyagárak és a rezsiköltségek emelkedéséhez vezethet.