BelföldSzerző: index 2026. 07. 25. 3 percnyi olvasás
Hétfőn az Országgyűlés már megválasztja az utódját.
Mint megírtuk, az alkotmánybírósági törvény addig inaktív szabálya miatt július 19-től nem tagja a testületnek Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter, aki korábban 23 évig parlamenti képviselő is volt. A 2011-es törvény 15.§ (2) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja: „Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik [...], ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.”
Mandátumvesztését az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított XXIII. cikk (2) bekezdésének egy korábban nem kalkulált, mondhatni, másodlagos jogi hatása okozta. Ez a rendelkezés mondja ki: „Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.”
Hende nem sokat tétlenkedett, hiszen tagságának megszűnését követő napon már be is nyújtotta alkotmányjogi panaszát korábbi munkahelyéhez. Érdekesmód indítványában nem járult hozzá nevének nyilvánosságra hozatalához, holott az alkotmányjogi panasz melléklete szerint csatolta az alkotmánybíróvá választásról szóló 28/2025. (V. 20.) OGY határozatot, valamint a 12 évet meghaladó országgyűlési képviselői megbízatás igazolását is.
A volt alkotmánybíró formálisan az alkotmánybírósági törvény 15. § (2) bekezdés d) pontjának megsemmisítését kéri. A másfél évtizede hatályos szabályt azzal az indokkal támadja, hogy az Alaptörvény módosítása révén megváltozott a norma tartalma, így az alkotmányjogi panaszra nyitva álló 180 napos határidőt is az Alaptörvény-módosítás hatályba lépésétól kell számítani.
Érvelése szerint a módosítás előterjesztője a 12 éves mandátumkorlát bevezetését kizárólag az országgyűlési képviselővé választhatóság korlátozásával indokolta, miközben az időkorlát az Alkotmánybíróság tagjainak státuszát is érinti.
A szabályozás sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, emellett diszkriminatív is, mert az Alaptörvény-módosítás 39. pontja rendezi a folyamatban lévő mandátumú országgyűlési képviselők helyzetét, de ilyen átmeneti szabály az alkotmánybírók tekintetében nincs.
Az egykori honvédelmi miniszter összesen 414 napig volt a testület tagja. Alkotmánybírói időszaka az intézmény történetének második legrövidebb megbízatása; nála kurtább csak Solt Pálé volt, aki 1989 novemberétől 1990 júniusáig volt az Alkotmánybíróság tagja, amikor az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Kollégái közleményben búcsúztak el Hende Csabától:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése tiszteletét és köszönetét fejezi ki Hende Csaba alkotmánybíró úr alkotmánybírói tevékenységéért. Sajnálattal veszi tudomásul kényszerű távozását.
Az Országgyűlés jövő heti rendkívüli ülésének tervezett napirendje szerint már hétfő délután megválaszthatják az Alkotmánybíróság új tagját. A képviselők a jelölési folyamat lezárása után szavazhatnak arról, ki tölti be a megüresedett helyet. A Fidesz szerint a Tisza Párt „önkényesen megfosztotta” Hende Csabát alkotmánybírói tisztségétől, ezért nem vesznek részt az utód kiválasztásában.
(Borítókép: Hende Csaba 2015. július 14-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)