A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik. A várható költségvetési bevételeket tekintve egyes szakértők 150–200, míg kormányzati várakozások akár 600 milliárd forintos éves szinttel számolnak. A jelenlegi ismeretek alapján a vagyonadó az egymilliárd forint feletti összvagyonú magánszemélyeket érintheti. A vagyon körébe a likvid eszközök – például bankbetétek és értékpapírok – mellett az ingatlanok és a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek is bekerülhetnek. 

– mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A szakértő szerint fontos kérdés lesz az is, hogy az érték meghatározásában milyen szerepet kap majd az adóhatóság, vagy az érintetteknek kell-e önbevallás formájában számot adniuk vagyonukról. Szintén tisztázandó kérdés a vagyonnyilatkozat formája, illetve az, hogy milyen összeszámítási szabályok vonatkoznak majd például a közeli hozzátartozók vagyonára.

Egy cég értékét nem kizárólag a tulajdonában lévő eszközök, hanem jelentős részben a jövőbeni eredménytermelő képessége is meghatározza. „Egy szolgáltató vállalkozás akár jelentős értéket képviselhet úgy is, hogy kevés tárgyi eszköze van, míg egy termelő vállalat esetében az ingatlanok, gépek és egyéb eszközök értéke is meghatározó lehet. Emiatt a vállalatértékelés során több szempont együttes figyelembevétele szükséges” – emelte ki Németh Balázs, a Niveus tranzakciós tanácsadási üzletágának menedzsere. Az egységes értékelési rendszer kialakítása összetett feladat lehet, hiszen a vállalkozások iparága, mérete, kockázatai és növekedési lehetőségei jelentősen eltérhetnek egymástól. Márpedig az alkalmazandó módszertan közvetlenül hatással lehet a megállapított vagyonértékre és ezen keresztül a fizetendő adó összegére.