A Masripithecus moghraensis maradványait az észak-egyiptomi Wadi Moghrában találták meg. A Science folyóiratban bemutatott fosszília az első egyértelmű bizonyíték az emberszabásúak kora miocén kori észak-afrikai jelenlétére. A lelet akár az emberi evolúcióról eddig gondoltakat is átírhatja.

Ősi fosszília írhatja át az emberi evolúciót

Egy eddig ismeretlen emberszabású 17–18 millió éves állkapcsát fedezték fel Észak-Egyiptomban. A lelet arra utal, hogy a ma élő emberszabásúak fejlődési vonalának bölcsője vagy fontos találkozási pontja Észak-Afrika és a Közel-Kelet lehetett.

A Masripithecus moghraensis maradványait az észak-egyiptomi Wadi Moghra területén találták meg a 2023-as és 2024-es ásatások során. A Science folyóiratban bemutatott fosszília az első egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kora miocén idején emberszabásúak éltek Észak-Afrikában.

Hiányzó láncszem került elő Egyiptomban

A kutatók szerint az új faj közelebb állt a ma élő emberszabásúakhoz, mint bármelyik vele egykorú, Kelet-Afrikából ismert faj. A felfedezés ezért megkérdőjelezi azt az elképzelést, amely szerint a gibbonokhoz, orangutánokhoz, gorillákhoz, csimpánzokhoz és emberekhez vezető fejlődési vonal Kelet-Afrikában alakult ki.

Felépítése alapján elsősorban gyümölcsökkel táplálkozhatott, szükség esetén pedig dióféléket és kemény magvakat is képes volt feldolgozni. Ez a rugalmas étrend segíthette alkalmazkodását az egyre szélsőségesebben változó észak-afrikai éghajlathoz – derül ki a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő cikkéből.

Tévhit, amit az evolúcióról gondolunk?

Tévhit, hogy az emberi evolúció lelassult vagy megállt, csupán eddig rossz helyen kerestük a jeleit. Egy több mint 300 ezer ember genetikai adatait elemző DNS-kutatás bizonyította, hogy a természetes szelekció napjainkban is aktívan, olykor meglepő irányokba formálja génállományunkat. Bizonyos tulajdonságok evolúciós változása fel is gyorsult, ami megmagyarázhatja egyes fizikai jellemzők gyakoribbá válását, és új megvilágításba helyezi az emberiség jövőjét