GazdaságSzerző: portfolio 2026. 07. 25. 6 percnyi olvasás
Jens Spahn, a CDU vezető politikusa és a közös uniópárti Bundestag-frakció vezetője lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy férjével amerikai béranyától fogadtak örökbe gyermeket – miközben pártja és ő maga is a béranyaság tilalmának fenntartása mellett állt ki. A botrány azonban Friedrich Merz kancellárnak kapóra jöhet: nemcsak pártbeli riválisát semlegesíthette, de az új helyzetet a kormány átalakítására és saját embereinek kulcspozíciókba ültetésére is felhasználhatja. Merznek ugyanakkor sürgősen stabilizálnia kellene helyzetét, mivel népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, a szeptemberi tartományi választásokon pedig az AfD átveheti a hatalmat egy (keletnémet) tartományban. A CDU/CSU támogatottsága mindössze 22 százalékos, miközben a szélsőjobboldali AfD 27 százalékon áll, és a német lakosságot egyre jobban aggasztja az évek óta stagnáló gazdaság helyzete.
Hangos, de gyorsan lecsengő botrány rázta meg július közepén a vezető német kormánypártot, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU). A párt egyik vezető politikusa, korábbi egészségügyi miniszter, a 2025-ben kezdődő ciklusban pedig a CDU és bajor testvérpártja, a CSU közös Bundestag-frakciójának vezetője, a vállaltan meleg Jens Spahn került kereszttűzbe, miután kiderült, hogy férjével egy amerikai béranyától született csecsemőt fogadtak örökbe. Németországban ugyan nem törvénytelen külföldi béranyától született gyermeket örökbe fogadni, de maga a béranyaság intézménye tiltott. Ráadásul a CDU az egyik szószólója annak, hogy a tiltás maradjon meg, és maga Spahn is hitet tett emellett. Így személyes lépése kiáltó ellentmondásba került azzal, amit politikusként hirdetett, ami múlt szombaton végül lemondásához vezetett.
Bár a botrány kétségkívül nem jött jól az amúgy sem népszerűsége csúcsán lévő CDU-nak, a pártelnök és kancellár, Friedrich Merz több szempontból is profitálhat belőle. Először is Jens Spahn köztudottan pártbeli ellenfele volt, aki maga is ambicionálta a kancellári széket. 2018-ban Merz mellett ő is elindult a CDU elnöki tisztségéért, de mindketten alulmaradtak Angela Merkel akkori kancellár jelöltjével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben. 2021-ben Spahn egyesítette erőit Armen Laschettel, aki Merzcel szemben elindult a CDU kancellárjelölti posztjáért. Mint ismert, Laschet vezetésével a CDU/CSU szövetség történelmi vereséget szenvedett a választásokon, és 16 év után át kellett adnia a hatalmat az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata–zöld–liberális koalíciónak. Ezután jött el Merz ideje, aki 2022 eleje óta vezeti a CDU-t.
Spahnnak jelentős hátországa volt a CDU-n belül, ezért megfelelő jelöltnek bizonyult 2025-ben az uniópártok Bundestag-frakciójának vezetésére. Merznek így ráadásul nem kellett bevennie a kormányba egyik legfőbb pártbeli riválisát. Amikor azonban kitört a botrány Spahn körül, a kancellárnak egyáltalán nem állt szándékában megvédeni, sőt állítólag ő maga is jelezte politikustársának: jobb, ha lelép. Így Merz úgy semlegesíthette ellenfelét, hogy különösebben nem kellett őt „fúrnia”, Spahn maga tett szívességet a kancellárnak.
Merz az új helyzetet láthatóan arra használja fel, hogy rendezze a sorokat a CDU-n és a kormányon belül.
A ZDF-nek a Spahn lemondása utáni napon adott interjújában belengette, hogy a kormány átalakítására is sor kerülhet. Emellett a frakcióvezetői székbe is bizalmi emberét ültetheti: a CSU elnökével, Markus Söderrel együtt Thorsten Frei kancelláriaminisztert javasolta a képviselőcsoport új vezetőjének, akit feltehetően meg is fog választani a közös Bundestag-frakció a július 29-én esedékes ülésén.
Pénteken aztán Merz bejelentette a változásokat a kormányban. A kancellári hivatal vezetését Freitól Nina Warken egészségügyi miniszter veszi át, az egészségügyi tárca élére pedig Carsten Linnemann, a CDU főtitkára érkezik. A digitális minisztérium eddigi államtitkára, Philipp Amthor a szövetség és a tartományok közötti együttműködésért felelős államminiszter lesz a kancellári hivatalban, Michael Meistert váltva. A kancellár szerint a napokban további változások is várhatók. Ezek egyike, hogy információk szerint elbocsátja hivatalából Patrick Schnieder közlekedési minisztert, mivel Merz nem elégedett a német vasút helyzetével, illetve azzal, ahogy azt a miniszter kezelte.
A frakcióvezetői poszt várományosa, Thorsten Frei az utóbbi időben mindig kötelékben repült Merzcel, akihez abszolút lojális, a kancellár számára tehát kiváló választás a frakcióvezetői posztra. Freit jó kommunikátornak és jó közvetítőnek tartják, aki mindenkivel igyekszik megtalálni a közös hangot. Ráadásul míg Spahn a koalíciós partner SPD – különösen annak balszárnya – körében nem volt túl népszerű, Frei jelölését máris üdvözölték a szociáldemokraták. Dirk Wiese, az SPD parlamenti frakciójának ügyvezetője szerint a CDU-s politikus olyan ember, „akivel lehet tárgyalni”. Mivel Merz kormánya mögött szűk parlamenti többség áll, fontos, hogy a CDU/CSU frakcióvezetője mind az uniópártokon belül, mind a szociáldemokraták körében elfogadott legyen, és Freira illik ez a leírás.
Különösen olyan zivataros időkben, amilyenek várnak még idén Merzre, a CDU-ra és a kormányra. Szeptemberben ugyanis három tartományban is helyi választásokat tartanak: szeptember 6-án Szász-Anhaltban, szeptember 20-án pedig a tartományi jogú fővárosban, Berlinben, illetve Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban. Szász-Anhalt és Mecklenburg–Elő-Pomeránia is az egykori NDK területén fekszik, és mint Kelet-Németországban általában, ezek a tartományokban is nagyon erős a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely jelenleg már egyértelműen Németország legnépszerűbb pártja.
Egy július eleji INSA-felmérés szerint Szász-Anhaltban 41 százalékon áll az AfD, ami azt jelenti, hogy akár abszolút többséget is szerezhet a helyi parlamentben (Landtag). Ebben a tartományban a CDU a felmérés szerint 23 százalékot érne el, míg az SPD mindössze 6-ot, tehát még az is kérdés, hogy egyáltalán bejut-e a törvényhozásba.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában az Infratest dimap szintén július eleji felmérése szerint az AfD 36 százalékon áll, ami már nem elég az egyedüli többséghez. Itt viszont a CDU mindössze 9 százalékot kapna, míg az SPD 29 százalékot, a Zöldek pedig 5 százalékon állnak, vagyis vagy bejutnak, vagy nem. Mivel a harmadik legnépszerűbb párt itt a radikális baloldali Die Linke (Baloldal), amellyel a CDU egy korábbi párthatározat szerint nem hajlandó koalícióra lépni, az északkeleti tartományban jelen állás szerint az is kérdés, hogy létre tud-e bárki hozni többségi, működő koalíciót.
A CDU és az egész kormány számára mindenesetre mindkét tartományban nagy pofon készülődik, az AfD viszont 2013 óta tartó történetében először átveheti egy német tartomány vezetését. (Ami egyben azt is jelenti, hogy 1945, vagyis Hitler bukása óta először szélsőjobboldali párt lesz hatalmon egy német tartományban.)
Merznek az elkövetkező alig bő egy hónapban – amelynek nagy része ráadásul az általában politikai uborkaszerzonnak számító augusztusra esik – azon kell lennie, hogy a maga, a CDU és a kormány népszerűsége legalábbis ne romoljon tovább. Merz elfogadottsága már jó ideje zuhanórepülésben van, és az ARD-DeutschlandTrend július eleji felmérése szerint újabb mélypontot ért el: a lakosság mindössze 13 százaléka elégedett a munkájával.
Az ARD-DeutschlandTrend három évtizedes történetében soha egyetlen kancellár nem volt olyan mélyen népszerűségben, mint most Merz.
Eközben a CDU/CSU támogatottsága mindössze 22 százalékos (a pártszövetség eddigi legrosszabb Bundestag-választási eredménye 24,1 százalékos volt, 2021-ben), míg az AfD-é 5 százalékponttal magasabb, 27 százalékos. A koalíciós partner SPD támogatottsága mindössze 12 százalék – az ellenzéki Zöldek ezzel simán előzi (15%), a Die Linke pedig szorosan a nyomában van (11%). A szövetségi kormány munkájával a lakosság 86 százaléka elégedetlen, és csak 13 százaléka elégedett.
A kancellár és kormánypártok alacsony támogatottsága összehangban van azzal, hogy a németeket az immár hosszú évek óta érdemi növekedésre képtelen gazdaság gondjai is egyre jobban aggasztják. A felmérés szerint
a lakosság 78 százaléka aggódik Németország gazdasági helyzete miatt, 48 százaléka azon, hogy idősebb korában pénzügyi problémái lesznek, a munkavállalók 23 százaléka pedig amiatt, hogy elveszítheti állását.
Ez már nem az a magabiztos, fejlődő Németország, aminek régen ismertük. Nem meglepő, hogy a politikusok és a pártok népszerűségének változása jól visszatükrözi azt, ahogy a német lakosság általában látja az ország helyzetét.
Címlapkép: Friedrich Merz kancellár, Thorsten Frei kancelláriaminiszter, a CDU/CSU frakcióvezetői posztjának várományosa és Jens Spahn lemondott frakcióvezető 2025. december 16-án. Forrás: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images
Napi