1846. július 15-én, 180 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon adták át az első magyarországi közforgalmú gőzüzemű vasútvonalat Pest és Vác között. A 33 km hosszú utat először a Pest és Buda nevű mozdonyok 59 perc alatt tették meg, ezzel pedig egy hatalmas mérföldkövet teremtettek az ország iparosodásában, valamint közlekedéstörténetében.

180 éve adták át az első magyarországi vasútvonalat

A vonalat a Magyar Középponti Vasúttársaság építette azzal a céllal, hogy gyorsabb és megbízhatóbb összeköttetést teremtsen Pest és az ország északi területei között.

A 33 kilométer hosszú pályán a kor legkorszerűbb gőzmozdonyai közlekedtek. Elsőként a Pest és Buda névre keresztelt gőzösök vontatták szerelvényeket, ezeket Belgiumból importálták, ahol a Cockerill gyárban készítették őket. Később érkezett még 2 mozdony, amelyek a Hungária és Pannónia nevet kapták.

Az ünnepélyes átadáson a kor legfontosabb közéleti személyiségei, köztük József nádor és Széchenyi István is részt vettek. Az osztrák főherceg még családjával együtt az első vonaton is utazott.

Nem ez volt az első kísérlet a vasúti közlekedés honosítására

A magyarországi vasút története egészen a 16. századig vezethető vissza. Ekkor a történelmi Magyarország területén dolgozó német bányászok alkalmazták először a fából készült nyompályákat, amelyek a későbbi vasúti pályák előfutárainak tekinthetők. Az első modern vasúti próbálkozásokra 1827 és 1828 között került sor a pest-kőbányai lebegővasút megépítésével, de a lóvasúti rendszer a hagyományos közúti fuvarozással szemben nem bizonyult gazdaságosan működtethetőnek.

Jelentős fordulatot hozott az 1836-ban elfogadott törvény, amely megteremtette a vasútépítések jogi alapját Magyarországon. Ezt követően élénk vita bontakozott ki az országgyűlésben arról, hogy a Bécs felé vezető fő vasútvonal a Duna jobb vagy bal partján haladjon-e. Végül a pesti nyomvonal mellett született döntés.

2 éven át épült a vonal

Ullmann Móric kezdeményezésére a porosz származású, amerikai vasútépítési tapasztalatokkal is rendelkező Karl Friedrich Zimpel kapott megbízást a Pest-Vác vasútvonal terveinek elkészítésére. A mérnök két éven belül kidolgozta a terveket, azonban pénzügyi nézeteltérések miatt elhagyta az országot, ami jelentősen lelassította a tervezési és engedélyezési folyamatot. A Helytartótanács végül 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezést - írta a Rubicon.