GazdaságSzerző: economx 2026. 07. 24. 1 percnyi olvasás
Visszaperelné az államtól a 2023 óta széndioxid-kvóta adóként befizetett pénzét a Mol.
Az olajtársaság pénteki bejelentése szerint a Mol 126 milliárd forintot szeretne visszakapni az államtól, és ezt az összeget bírósági úton próbálja érvényesíteni.
Az előzmények:
Ezért a Mol és érintett leányvállalatai pénteken keresetleveleket nyújtottak be az illetékes törvényszékek felé, amelyben a NAV elutasító határozatainak megsemmisítését és új eljárást kérnek.
A per tárgyának értékét a Mol-csoport a benyújtott keresetlevelekben összesen 126 milliárd forintban (megközelítőleg 395 millió dollár) állapította meg, amely tartalmazza a visszaigényelt adó összegét és a kapcsolódó késedelmi kamatokat is.
A 395 millió dollár a Moltól idénre várható csoportszintű üzleti eredménynek (CCS EBITDA), több mint a 13 százaléka. A pénteki kereskedésben a Mol-részvények új történelmi záróértéken – 4474 forinton – fejezték be a kereskedést.
A Deloitte háttéranyaga szerint a széndioxid-kvóta adó és tranzakciós díj lényegében arról szól, hogy meghatározott ipari szereplők, akik bizonyos mennyiségű szén-dioxid kibocsátást érnek el egy meghatározott időszakban (és emellett szén-dioxid kvótában részesülnek), szén-dioxid kvótaadó fizetésére kötelesek, továbbá, amennyiben ugyanezen piaci szereplők kereskednek is a kapott szén-dioxid kvótáikkal, ezen kereskedelmi tevékenység után tranzakciós díj fizetési kötelezettség is terheli őket.
A széndioxid-kvóta adó és tranzakciós díj szabályozása annak 2023 júliusi bevezetését követően viszonylag gyorsan változott, hiszen az adóalanyiság szempontjából releváns átlagkibocsátási értékhatár 2023 októberétől az eredeti 10,000 tonnáról 25,000 tonnára emelkedett, míg az adó mértéke az eredeti 40 euró/tonnáról 36 euró/tonnára csökkent. Ezzel egy időben a tranzakciós díj mértéke ugyancsak változott, amely az eredeti 10-ról 15 százalékra nőtt.
Az érintett szektorok: olajfinomítás, műtrágyagyártás, cement- és építőanyag-ipar, acél- és vegyipar.
Napi