A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium négy, összesen csaknem ezer milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést az állami tulajdonban lévő Eximbank működésével összefüggésben. Az egyik ilyen ügy a Duna Aszfalt afrikai projektjének 126 milliárd forintos finanszírozása, amelyet a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út, híd és határátkelő megépítésére szánták, noha mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott – írta az Index.

Most megszólalt a Duna Group, a Duna Aszfalt Zrt leányvállalata, a GED Africa Ltd afrikai projektjével kapcsolatban.

A „Kasomeno–Mwenda Toll Road” projekt célja egy új határátkelő és a hozzá kapcsolódó, 184 kilométer hosszú úthálózat kiépítése a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között. A beruházás része egy 365 méter fesztávú híd a Luapula folyó felett, két korszerű határállomás, valamint az útdíjszedéshez szükséges infrastruktúra. A Duna Group projekt előkészítése 2014-ben indult, a Duna Aszfalt Zrt. 2017-ben csatlakozott szakmai befektetőként egy nyílt közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumához. A beruházás 25 éves koncesszió keretében valósul meg, amely hároméves építési és 22 éves üzemeltetési időszakból áll.

„A projekt pénzügyi kockázatait a Duna Aszfalt Zrt. és a cégcsoport viseli, amely ezzel az ügylettel is azt a kitűzött célját igyekszik megvalósítani, hogy a magyar gazdaság és építőipar egyik, nemzetközi piacon is sikeres zászlóshajója legyen” – hangsúlyozták.

A vállalatnak öt érve van, miért is szükséges a projekt:

• a térség jelentős réz-, kobalt-, nikkel-, arany- és más ritkaföldfém-lelőhelyekkel rendelkezik, amelyek fontos szerepet töltenek be a modern elektronikai ipar alapanyag-ellátásában.
• A Kongói Demokratikus Köztársaság élelmiszer-ellátása nagymértékben importra szorul, ezért elengedhetetlen a határ menti kereskedelem fejlesztése. A jelenlegi legfontosabb átkelőnél, Kasumbalesán átlagosan tíz napot vesz igénybe a határátlépés, ami jelentős logisztikai akadályt jelent.
• A migrációs nyomás mérséklésére bizonyítottan a legjobb mód a helyi életkörülmények javítása. A projekten már most is 5000 ember kap munkát az építési szakaszban, ezt meghaladó léptékben, egyes becslések szerint 20-30 ezer ember talál majd csak a beruházás miatt közvetlen vagy közvetett megélhetést helyben. „Az afrikai kontinensen nagy változások vannak jelenleg is folyamatban, amiben a részvétel érdeke az EU-nak, Magyarországnak”.
• A fejlesztés egy új kelet–nyugati kereskedelmi folyosó része is lehet, amely összeköti a Kongói-medencét az Indiai-óceán kikötőivel. A projektet éppen ezért a kezdetektől fogva nemzetközi figyelem kíséri, „a közel tíz éve folyó előkészítési munkára közel 6 millió euró EU-s támogatást is nyert, amellyel tisztességesen és sikeresen el is számoltunk” – tették hozzá.
• A projekt nyereséget termel az állam, így az adófizetők számára.

A Duna Group tájékoztatása szerint a projekt finanszírozásához három éven keresztül kerestek kereskedelmi banki partnert, de nem találtak olyan pénzintézetet, amely projektfinanszírozási formában részt vállalt volna a beruházásból, így 2024 végén az Eximbankhoz fordultak. Ezt követően csaknem tíz hónapos kockázatelemzés zajlott az Eximbank és az általa bevont Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvételével, majd 2025 őszén született döntés a finanszírozás támogatásáról.

„A minap a kormányzati oldalról is elhangzott, hogy az Eximbank feladata a tisztességesen működő magyar vállalkozások külpiaci sikereinek támogatása, ezért gondoltuk mi is 2024 utolsó negyedévében, hogy felkeressük az EXIM-et, hogy bemutassuk ezt a lehetőséget, amely egyébként jelentős üzleti lehetőség egy exportfinanszírozó intézménynek is, hiszen neki a kereskedelmi banki piac által le nem fedett finanszírozási rést kell betöltenie” – hangsúlyozták.

Nagyon fontos kiemelni, hogy kötvényfinanszírozás mellett döntött a hitelnyújtó, amely egy szabályozott és megengedett formája a hitelezésnek, továbbá a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek nyújtja, hanem a Duna Aszfalt Zrt-nek, amely így teljes körűen bevonásra került a kockázati körbe, tehát az ellenkező híresztelések ellenére a projekt bukása esetén közvetlenül a cégcsoportunknak kell helyt állnia a teljes finanszírozás visszafizetéséért, nem pedig az adófizetőknek – emelték ki.

A kötvény mögött állami kezesség került jóváhagyásra az állami bankok számára, amelyre a Duna Aszfalt Zrt és munkatársain nem voltak és nem is lehettek semmilyen befolyással, az a szuverén magyar kormány döntésén alapult. A kormányzati támogathatóság tekintetében a Duna Aszfalt Zrt, leányvállalatai, munkatársai és bevont szakértői által jóhiszeműen bemutatott gazdasági, vagyoni, jövedelmezőségi adatok, tervek ismeretében születhetett döntés. Fontos még megjegyezni, hogy a Duna Aszfalt Zrt számára kifejezetten az afrikai projektre jóváhagyott és folyósított kötvényfinanszírozás lejárata a projekt sikerességével csökken, annak adósa a magyar társaság. A kötvény jegyzési kamata messze piac feletti (jelentős kockázati felárral), így a projekt nyereséget termel az állam és végső soron az adófizetők számára – szögezte le a Duna Group, megemlítve a helyszíni társadalmi szerepvállalást.

Jelezték: a helyszínen mintegy 120 helyi munkavállalót alkalmaznak közvetlenül, a projekt ötezer embernek ad munkát és több mint ezer ember részesül különböző képzésekben, köztük mezőgazdasági, pénzügyi és munkavédelmi oktatásban. A vállalat közölte, hogy a Luapula folyó két partján kialakított munkásszállásokat Camp Buda és Camp Pest névre keresztelték, Magyarországot népszerűsítve a térségben. „Tekintettel arra, hogy ezek a helyszínek tartósan a híd, út és határ üzemeltetés központjai lesznek, könnyen lehet, hogy városokká fejlődnek a következő évtizedekben” – tették hozzá.

„Miközben természetesnek tartjuk, hogy az új kormányzat felülvizsgálja az ilyen léptékű állami szerepvállalásokat, szakmai meggyőződésünk, hogy a projektünk kiállja a törvényesség és az indokoltság próbáját” – hívták fel a figyelmet.