KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 24. 2 percnyi olvasás
A jövő fogászata már nem a fémcsavaroké, hanem a test saját, intelligens öngyógyító folyamatainak aktiválásáé?
A felnőttek csaknem hetven százaléka szorong, ha fogorvoshoz kell mennie, ami miatt sokan a rutinszerű tisztításokat és vizsgálatokat is elhalasztják. A halogatás ára azonban óriási. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a kezeletlen fogágybetegségek és a foghiány közvetlen kapcsolatban állnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a légúti fertőzésekkel, sőt, még az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is növelik.
A jelenlegi fogászati megoldások – mint a kompozit tömések vagy a titáncsavaros implantátumok – csupán tüneti kezelések. A tömések 5-20 év után cserére szorulnak, az implantátumokban pedig nincsenek idegek, így rágás közben nem érezzük a nyomást, ami miatt könnyen túlharaphatunk és eltörhetjük a koronát. Ráadásul a mesterséges anyagok felületén megtapadó baktériumok krónikus gyulladást indíthatnak el a csontállományban.
A regeneratív fogászat ezzel szemben nem megjavítani akar, hanem gyógyítani: a szervezet saját biológiáját használja fel a szövetek visszaépítésére.
A fogak felépítése többrétegű: a külső, kemény zománc alatt található a puhább dentin, legalul pedig az erekkel és idegekkel teli fogbél. A probléma akkor kezdődik igazán, amikor a baktériumok savat termelve áttörik a zománcot, mert ekkora a fog pusztulásnak indul, ami rendkívül fájdalmas.
Anne George, az Illinois-i Egyetem professzora olyan fehérjéket kutat, amelyek képesek stimulálni a fognak azt a képességét, hogy
saját maga termeljen új dentint a lyukak betömésére, feleslegessé téve a fúrást és a mesterséges amalgám vagy kompozit anyagok használatát.
Ezzel párhuzamosan Hannele Ruohola-Baker, a Washingtoni Egyetem Őssejtkutató Intézetének munkatársa egy másik áttörésen dolgozik. Mint ismert, a zománcot termelő speciális sejtek a fog kibújása után elhalnak, a szervezet alapesetben nem tudja javítani a sérült zománcot.
Ruohola-Baker csapatának azonban kémiai jelekkel sikerült őssejteket teremteni, amelyek a laboratóriumban növesztett organoid formájában maguktól elkezdték termelni a fogzománc fehérjéit. A jövőben ezt a folyékony zománcot egyszerűen rá lehet majd festeni a repedt vagy kopott fogakra.
Arra is lehet majd megoldás, ha a fog annyira tönkrement már, hogy ki kell húzni. Ekkor a végső cél a teljes biológiai pótlás, azaz egy új fog kinövesztése a páciens saját szájában. Jól tudjuk, hogy az ember nem képes a cápákhoz vagy az elefántokhoz hasonlóan folyamatosan újrafogazni magát, a természet megadta a kulcsot a megoldáshoz. Pamela Yelick, a Tufts Egyetem professzora ugyanis felfedezte, hogy a sertések állkapcsában számos ki nem bújt, rejtett fogcsíra található.
Yelick csapata emberi dentinképző sejteket és sertésekből származó zománcképző sejteket kombinált egy bioállványzaton. Három hónap elteltével a laboratóriumban természetes fogakhoz hasonló struktúrák fejlődtek ki.
A londoni King's College kutatói, Ana Angelova Volponi vezetésével felnőtt emberi ínyszövetből vett sejtek segítségével értek el sikereket, és jelenleg olyan bioanyagok fejlesztésén dolgoznak, amelyek külső segítség nélkül, közvetlenül a páciens ínyébe ültetve képesek rendeződni, majd végül gyökeret és funkcionális fogat növeszteni.
Bár a társadalmi igény és a betegek érdeklődése óriási, a szakértők óvatosságra intenek. Ahhoz, hogy az első humán klinikai tesztek megkezdődhessenek, még évekre, kiterjedt kísérletekre és jelentős tőkére van szükség, így azok, akik már jövőre beülnének a jövő fogorvosi székébe, nagyot fognak csalódni, mire a cikkünk végére ér.
A fog ugyanis egy rendkívül komplex, lágy és kemény szövetekből álló, finomhangolt szerv, amelynek precíz lemásolása időigényes folyamat. A kutatók szerint azonban a technológia abszolút adott és megállíthatatlan. A fogak növesztése során szerzett tapasztalatok ráadásul a jövőben más komplex emberi szervek és csontok laboratóriumi előállítását is forradalmasíthatják, de ilyenektől még végképp évtizedekre vagyunk.
Napi