"Frakciónk több mint 30 küldötte gyakorlatilag elvesztette tagságát" - mondta Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője pénteken. A párt megszakítására irányuló kísérlettel vádolja Mateusz Morawieckit, Lengyelország egykori miniszterelnökét, valamint több tucat hívét.

– Ezt nem tudtuk elfogadni – folytatta Kaczynski. – Minden kész. A lázadók a maguk részéről azt állították, hogy nem mondtak le, hanem „kiutasították őket”.

Eredmény nélkül ért véget csütörtökön Kaczynski és Morawiecki háromórás „utolsó esély” beszélgetése. "Megértést kerestünk, de nem tudtuk elfogadni a leigázást" - mondta később Piotr Mueller, Morawieckihez közel álló uniós küldött az X-ről szóló tárgyalásokról.

Éjfélkor véget ért az ultimátum, amelyet Kacynski a lázadó párt tagjaira állított. Addigra írásos nyilatkozatot kellett benyújtaniuk arról, hogy tartózkodnak a Morawiecki által vezetett Rozwoj Plus (Development Plus) egyesületben végzett tevékenységektől. Kaczynski véleménye szerint a szakadár egyesület aláásta pártja elsőbbségét.

"Nem írok alá hűségvállalást" - mondta Morawiecki a TVN lengyel televíziónak. "Ez olyasvalami, amit az 1980-as években megkövetelhettek volna tőlem" - tette hozzá, utalva arra, hogy apja akkoriban szembetűnően ellenezte a rendszert.

Negyed évszázada Kaczynski és PiS-pártja uralja a lengyel pártrendszer jobbszárnyát. Minden kísérletet egy új, radikálisabb jobboldal létrehozására sikeresen megsemmisítettek. 2001 óta a PiS kétszer volt hatalmon, 2005 és 2007 között, majd 2015 és 2023 között, és Kaczynski ikertestvérével, Lech-el, majd Andrzej Dudával és – 2025 közepe óta – Karol Nawrockival töltötte be az államelnöki tisztséget.

A legnagyobb válság a párt alapítása óta

Alig több mint egy évvel a következő parlamenti választás előtt a párt 2001-es indulása óta a legnagyobb válsággal néz szembe.

A PiS jobboldalára mára két párt: a szélsőjobboldali nacionalista és libertárius szövetség, a Szabadság és Függetlenség Konföderációja (KWIN), valamint a szélsőjobboldali, ultranacionalista, tradicionalista Lengyel Korona Konföderáció (KKP). Együtt véve több támogatottságot élveznek a szavazáson, mint a PiS-párt egyedül. Kaczynski pártja sok szavazót veszített e két radikális csoport miatt.

Hogy visszaszerezze őket, Kaczynski egyre jobbra tolta pártját. Márciusban Przemyslaw Czarnek, az ultrakonzervatív, ultrakatolikus volt oktatási és tudományos minisztert jelölte a párt vezető jelöltjének a 2027-es parlamenti választáson. Morawiecki és követői alapvető hibának nevezték a lépést.

Két tüdő vagy egy ököl?

Czarnek az EU és Ukrajna elleni verbális támadásokkal próbálja megelőzni a két konföderációs pártot jobbról. A legutóbbi lengyel-ukrán vitában a megoldatlan történelmi kérdésekről Czarnek minden Ukrajnának nyújtott katonai segély leállítását kérte, amíg Kijev nem változtat álláspontján. Ennek a kemény vonalnak a támogatói azt mondták, hogy a pártnak "ökölként" kell viselkednie.

Morawiecki pártja jobbra tolódására a Development Plus politikai egyesület elindításával válaszolt. 1000, különböző politikai hátterű vendéget hívott meg egy július végi politikai eseményre, ahol egy grillsütő mellett vitathatják meg az ország jövőjét.

A volt miniszterelnök fel-alá járta az országot, hogy helyi politikusokkal és üzletekkel beszéljen. Már áprilisban összetűzésbe került Kaczynskivel, aki a párt egységének fenyegetésével vádolta. Akkoriban azonban a párt vezetője egyetértett Morawiecki erőfeszítéseivel, és a PiS párton belüli „két tüdőről” beszélt. Ez a kompromisszum nem tartott sokáig.

Az új szavazók megszólítása

Morawiecki nyilvános fellépéseken többször is hangsúlyozta, hogy a PiS-párton belül kíván maradni. Célja szerinte az volt, hogy a pártot új szavazók előtt nyissa meg, hogy 2027-ben a jobboldali konzervatívok térjenek vissza a hatalomba.

Morawiecki alig néhány napja számíthatott a lengyel parlament alsóháza, a szejm 40 képviselőjének és több uniós küldött támogatására. De egyelőre nem világos, hogy mindenki képes lesz-e ellenállni Kaczynski nyomásának.

Az Opinia24 által a TVN és a TVN24 lengyel csatornák számára július 22-én végzett közvélemény-kutatások Morawieckire a szavazatok 6,2%-át kapták, míg a PiS támogatottsága 17,7%-ra esett vissza. A 2023-as parlamenti választáson a Kaczynski vezette PiS párt a szavazatok 35 százalékát szerezte meg.

Kaczynski régi munkatársai közül, akik az 1990-es évek óta dolgoztak vele, Morawieckit még mindig kívülállónak tartják. A lengyelországi demokratikus átalakulást követően a képzett történész több bankban is vezető pozíciót töltött be, mielőtt 2016-ban csatlakozott a PiS-párthoz.

A PiS-párt kormányzása alatt fejlesztési miniszterként és pénzügyminiszterként, végül pedig miniszterelnökként dolgozott. Morawiecki és társai azzal vádolták ellenfeleiket, hogy összeesküvést szerveztek ellenük.

Örömteli a kormánykoalíció között

A Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök vezette jobbközép kormánykoalíció nem titkolta, hogy szórakoztatja a PiS-párt jelenlegi helyzetét. „Nagyon szeretem a PiS-t, szívesen vennék belőle kettőt” – viccelődött Radoslaw Sikorski külügyminiszter a hír hallatán.

Plecka Danuta politológus pénteken azt mondta, hogy a helyzet „ajándék” a kormányzó kormánynak. "Az elmúlt hónapok összes botránya a háttérbe szorul" - magyarázta. – Tusknak nem kell semmit tennie, csak ülhet a folyóparton, és várhatja, míg a holttestek elúsznak.

A Gdanski Egyetem kutatója azonban úgy véli, hogy a Kaczynski és Morawiecki közötti konfliktus egy színpadi előadás lehet. "Aligha van programszerű különbség a kettő között" - mondta a TVN-nek. – A fő különbség közöttük a nyelvben és a politikai taktikában van.

Úgy véli, Morawieckinek az a célja, hogy megnyerje azokat a szavazókat, akik inkább a politikai centrum felé hajlanak. Majd a választások után mindkét csoport együtt dolgozhat – jósolta Plecka.

Ez a cikk eredetileg német nyelven íródott.