Vészjósló trendek rajzolódnak ki, ez lehet Magyar Péter kormányának következő nagy próbatétele

A munkaerőpiac első pillantásra továbbra is stabil képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2026 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 646 ezer fő volt, miközben a munkanélküliek száma 214 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra adódott. A részletes statisztikák azonban már jóval árnyaltabb képet rajzolnak.

Az április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 633 ezer fő volt, ami 28 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, ráadásul a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 50 ezer fővel csökkent.

Eközben a munkanélküliek átlagos létszáma 218 ezer főre emelkedett, és egyre többen rekednek tartósan állás nélkül: a munkakeresés átlagos időtartama már 12,5 hónap, a munkanélküliek több mint egyharmada – 35,3 százalékuk – pedig legalább egy éve keres munkát. A felszínen stabilnak tűnő mutatók mögött így egy lassuló, egyre nehezebben mozduló munkaerőpiac képe bontakozik ki.

Évek óta tartó folyamat rajzolódik ki

A folyamat ráadásul nem új keletű. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a foglalkoztatottak számának éves összevetésben mérhető csökkenése már egy-két éve tart, amely mögött három fő ok húzódik meg.

Az első a kedvezőtlen demográfiai trend: az aktív korú népesség létszáma egy év alatt 59 ezer fővel csökkent.
A második a gyenge gazdasági növekedés, amely visszafogja a vállalatok munkaerő-keresletét. A cégek a bizonytalan gazdasági környezetben inkább a hatékonyság javítására törekednek, mintsem új dolgozók felvételére.
Harmadik tényezőként a külföldi, elsősorban harmadik országból érkező munkavállalók számának emelkedését emelte ki.

Miközben a személyijövedelemadó-bevallások alapján készített bérstatisztikák szerint az alkalmazásban állók létszáma tovább nő, a nagyberuházások egy részénél a vállalatok egyre inkább külföldi munkaerőre támaszkodnak, ami tovább árnyalja a hazai foglalkoztatási adatokat.

Összességében folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása (nagyjából 5 ezer fővel), amelynek közel fele a gazdaságilag aktívak, másik fele az inaktívak táborából hiányzik. A foglalkoztatottság közel 8 ezer fős csökkenése mellett havi alapon 5 ezer fővel nőtt a munkanélküliek létszáma. A népességfogyás következtében a friss adatok alapján 2026 júniusára már 170 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú népesség, mint 2022 közepén, amikor a magyar munkaerőpiac a mindenkori csúcsán volt

– így pedig Virovácz Péter, az ING vezető elemzője fogalmazott.

Regős szerint a friss adatokban a legmeglepőbb fejlemény nem is az éves, hanem a havi változás: júniusban a foglalkoztatás jellemzően emelkedni szokott, ehhez képest most mintegy 8 ezer fős visszaesést mértek. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta,

ezt az adatot óvatosan kell értékelni, mintavételes felmérésről van szó, így ekkora eltérés akár statisztikai ingadozás is lehet.

De nem zárható ki az sem, hogy a csökkenésben már részben megjelenik a kormányváltást követő átmeneti alkalmazkodás hatása egyes vállalatok és állami intézmények működésében. Az előző év azonos időszakához képest a közfoglalkoztatottak száma csak minimálisan csökkent, miközben a külföldön dolgozó magyarok létszáma közel 20 ezer fővel nőtt.

Nem romlik látványosan a helyzet, de a kérdések szaporodnak

A munkanélküliségi ráta júniusban 4,4 százalék volt, ami lényegében megfelel az elmúlt hónapokban látott szintnek. Bár havi és éves összevetésben egyaránt 0,1 százalékpontos emelkedést mutat, az adat továbbra sem jelez érdemi romlást a munkaerőpiacon. Regős szerint ez ismét arra utal, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése egyelőre nem jár együtt a munkanélküliség látványos növekedésével, amiben továbbra is meghatározó szerepet játszanak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A munkakeresés időtartama 12,5 hónap volt, ami 0,3 hónappal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

Tehát az álláskeresés átlagosan hosszabb ideig tart, de a romlás egyelőre nem tekinthető drasztikusnak.

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a következő hónapokban több tényező is meghatározhatja a magyar munkaerőpiac alakulását. A kedvezőtlen demográfiai trendek várhatóan továbbra is fékezik a foglalkoztatás bővülését, miközben az új ipari beruházások csak akkor javíthatják érdemben a statisztikákat, ha a vállalatok elsősorban a hazai munkaerő-tartalékra építenek.

Nyitott kérdés marad az is, hogy mérséklődik-e a külföldi munkavállalás, illetve milyen hatással lesz a foglalkoztatásra a kormányváltást követő gazdasági és intézményi átrendeződés.

Regős szerint az utóbbi folyamatokat egyelőre még korai lenne egyértelműen megítélni. Virovácz Péter hasonlóan értékelte a teljes képet: „előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, így a vállalatok egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékolhat, ami mesterségesen feszesebben tartja a munkaerőpiacot.

Az év vége felé közeledve pedig egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is. A hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat. Minél hamarabb látnak majd tisztán ezekben a kérdésekben a vállalatok, annál hamarabb körvonalazódhat a munkaerőpiac új trendje is.”

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Gorodenkoff / Getty Images)