Tamás: „Az elegancia híve vagyok, fontosnak tartom, hogy a megjelenésem ne legyen slampos még egy ilyen fesztiválon sem. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetek laza, sőt, de azért odafigyelek arra, mit veszek fel”.

Emőke és Gabi az utolsó gumicsizmákat vették meg a tusványosi boltból, s mivel a „csajos” mintásból már csak egy maradt, sorsolással döntötték el, kié lesz a szebb darab: „A funkcionalitása a fontos, nem szerettük volna a cipőnkről a sarat pucolni hajnalban. Mondták, hogy itt alapszett a tábori táskában a gumicsizma, de bíztunk a napsütésben... nem jött be”.

Zsuzsi és Kinga már péntek reggel is elegánsan, csajosan érkeztek, de elhárították a bókokat, ugyanis szerintük Kinga lányai az igazi fesztiváli divatdiktátorok, csak ők még alszanak: „Egy nő mindenütt nő... praktikus a gumicsizma, de nem mutatja meg a viselője bokájának a karcsúságát, úgyhogy inkább nem lépünk a sárba... A fesztiváldivat a lazaságról szól, a jól összeválogatott lazaságról, a finom anyagokról, az egyszerű színekről... Nyár van, tehát a napszemüveg és a kalap is öltöztet”.

Dzsordzsó és Dávid – az előbbiekkel szöges ellentétben – azt vallja, Tusványosra olyan ruha kell, amit az ember nem sajnál. „A kedvenc bulipólóinkat vesszük fel, amit verhet eső, sár, leönthetik vörösborral, mustárral, a sült kolbászról csöpögő zsírral, az ember fia nem siratja meg. Kalap helyett jobb a kendő, amitől lehet hogy olyan feje lesz az ember fiának mint egy nyugdíjas arab terroristának, de ezt nem fújja le a szél, nem teszem le egy asztalra, majd vesztem el, mert megfeledkezem róla. Szerintem egy fesztivál nem divatbemutató, persze, ha olyan sátorba, előadásra megyek be, arra van egy tiszta, „parádés” váltás ruhám is”.

A négyéves Zoltán büszkén motorozik a kalapjában, ami alapjában nemcsak divatos, de védi a fejét a napsugaraktól, no, meg a rikító fehér kalap villanásából a szülei 30 méterről is látják, merre szlalomozik a fesztivál egyik legfiatalabb – önállóként közlekedve egészen biztosan az – vendége.

A frissen ébredő lánycsapat szerint nappal nem érdekes a fesztiváldivat, késő éjszaka meg már nem látszik, elhomályosodnak a fények és a tekintetek is. „Nappal a praktikum, a bohóság, a felemás papucsok, gumicsizma, bármi belefér. A fekete szín is praktikus, ápol és eltakar, csakúgy, mint ébredés után a napszemüveg. Délutánra már rendebe hozzuk magunkat, amiből az esti koncertek után már semmi nem marad, s ez így megy öt napig... Ám nagyon élvezzük, a tusványosi környezet csodás, ez a legszebb helyen lévő fesztivál, ahol a szellemi, lelki feltöltődés is adott, vagyis nem csak a szórakozásról szól, az csak a hab a tortán.