Továbbra se látni a végét, hogyan érhet véget a kormányválság a szomszédos Romániában: a korábbi kormánypárti, mindössze nevében szociáldemokrata PSD a szélsőjobboldali AUR-ral összefogva buktatta meg a PNL-es Ilie Bolojan miniszterelnököt még május ötödikén, azóta pedig csak ügyvivőként tölti be a pozíciót kevesebb jogkörrel.

Nicusor Dan román elnök a helyzetre reagálva még korábban két új miniszterelnök-jelölttel is előállt,

Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a képviselők azóta nyári szünetre menve elhagyták Bukarestet, bár július végén egy rendkívüli ülésre visszatérnek, hogy két, az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz szükséges törvényjavaslatról szavazzanak.

Kormányválságból politikai válság lett

A válság még áprilisban robbant ki, ugyanakkor annak alapjai még az előző parlamenti ciklusra húzódnak vissza, amikor a korábbi örökrivális szociáldemokraták és a PNL nagykoalícióban kormányzott, hogy így nyújtsanak stabilitást, valamint akadályozzák meg a szélsőjobboldali AUR megerősödését – a két párt például a 2024-es EP-választásokon közös listán indult.

Ugyanakkor hiába a nagykoalíció, és az azzal járó viszonylagos politikai stabilitás, a két párt között meglévő ellentétek – leginkább a pártok mögötti gazdasági hátországokban –megmaradtak, miközben a nyilvánosságban gyakran szinte már összemosódtak, és az AUR támogatottsága csak folyamatosan nőtt.

A 2024-es decemberi parlamenti választás után a PSD és PNL elveszítette parlamenti többségét, azt csak a liberális-progresszív USR és az RMDSZ képviselőivel tudták felmutatni, miközben a gazdasági helyzet és a költségvetés szörnyű állapotban volt – az EU-ban a legnagyobb, kilenc százalékos költségvetési hiányt mutatta fel Románia tavaly.

A rendkívül rossz költségvetés miatt a liberális, ám technokrata kormányzást ígérő Bolojan kormányának megszorításokat kellett bevezetni, ami ugyan enyhített a költségvetési hiányon, viszont az áfa- és jövedéki adók emelése, valamint a különböző különadók a kormányzó pártok támogatottságának csökkenésével is járt.

Ugyan ezen nem népszerű lépéseket meg kellett lépni, és a PSD is megszavazta azokat a parlamentben, ugyanakkor ennek a politikai terhét próbálták teljesen Bolojanra és a PNL-re tolni, mondván, ők ezzel nem értenek egyet. Azonban a PSD végül azután lépett ki a kormányból, hogy

Továbbra se látni a válság végét

Azonban a PSD nemcsak kilépett a kormányból, hanem a szélsőjobboldali AUR-ral összefogva egy bizalmatlansági indítványban meg is buktatta Bolojan-kormányt és azóta se látni, hogyan érhetne véget a kormányválság, hiszen jelenleg senki sem tud felmutatni egy parlamenti többséget: a PSD ugyan megbuktatta részint saját kormányát az AUR-ral, de nem akar a George Simion vezette párttal kormányozni, míg a PNL és az USR kijelentette, hogy inkább ellenzékbe vonulnak, és nem kérnek a PSD-ből – ezzel Bolojanék arra próbálnák rákényszeríteni a szociáldemokratákat, hogy vállalják a felelősségüket a kormányválság miatt.

Emiatt a válság egy egyszerű kormányválságnál többrétű:

A PNL Adrian Vestea sikertelen megszavazása után már egy kisebbségi kormány megalakítását javasolta, amihez egy féléves politikai paktumot kötne a PSD-vel, hogy kívülről támogasson egy PNL–USR–RMDSZ-kormányt – amihez a PNL-es Siegfried Muresan EP-képviselőt javasolnák kormányfőnek –, azonban a PSD elnöke, Sorin Grindeanu már előre jelezte, ő nem támogatna egy ilyen kormányt, sőt, inkább ők szeretnének kormányozni kisebbségben, de egy PSD-s miniszterelnök-jelölt mögött se lenne meg a parlamenti többség.

Románia vezetésére pedig bejelentkezett George Simion is, ugyanakkor valószínűtlen, hogy Nicusor Dan köztársasági elnök a politikai karanténban lévő AUR elnökét kérné fel kormányalakításra, lévén, hogy nem élvezné a parlament támogatását sem.

Pedig feladata lenne bőven egy új kormánynak: mint minden egyes országnak, így Romániának is augusztus 31-ig kell teljesítenie minden szupermérföldkövet és mérföldkövet a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz, miközben folytatni kellene a megkezdett reformokat, valamint helyretenni a költségvetést is.

Emiatt nehéz helyzetben van Dan köztársasági elnök is, mivel immáron nemcsak a választók várják tőle a megoldást, hanem a politikai pártok is tőle várnának iránymutatást, és előállni egy olyan jelölttel, aki legalább beiktatásáig élvezi a parlament többségének támogatását.

(Borítókép: Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2025. július 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)