Változatos kép tárul elénk, ha arra keressük a választ, átlagosan hány évet is kell az első munkába állásunktól kezdve a nyugdíjazásunkig dolgoznunk.

A mai magyar munkavállalókra 37,5 évnyi várható munkavégzés jellemző az Eurostat legfrissebb adatsora nyomán. Eszerint éppen az európai uniós átlaggal azonos a munkaévek száma átlagosan.

Mindemellett már régóta ismert az is, hogy bizonyos felmérések nyomán a magyarok ötöde már az ötvenes évei elején letenné a munkát.

A 2025-ös adatok alapján az EU-ban a 15 éves és idősebb személyek várhatóan átlagosan 37,5 évet fognak dolgozni, szemben a 2024-ben mért 37,2 évvel. 2016 óta a munkával töltött élet várható időtartama az unióban 2,3 évvel, 35,2-ről 37,5 évre ugrott meg. Ez a mutató azonban jelentősen eltér az egyes uniós országok körében.

Északon több mint 40, délebbre jóval kevesebb évet töltenek munkavégzéssel

Hét uniós országban a munkaviszonyban töltött időszak várható átlagos időtartama 40 év vagy még ennél is több.

Ha a tagországok mezőnyét vesszük alapul, összességében

1. Hollandiában kereken 44,
2. Svédországban 43,4 és
3. Dániában 42,6 év mellett

töltik a leghosszabb időt életük során a munkavállalók.

De még a negyven pluszos sávban láthatjuk Észtországot (41,5), Írországot (40,7), Németországot (40,2) és Finnországot (40,1) is.

Ezzel szemben a közölt adatok szerint

1. Romániában 32,7 évvel,
2. Olaszországban kerek 33 és
3. Bulgáriában 34,6 évvel

a legrövidebb a munkával eltöltött átlagos időszak.

Érzékelhetően az észak-európai, továbbá egyes nyugat-európai nemzetek dolgozói robotolnak a legtöbbet; miközben a déli és keleti elhelyezkedésű országokban akár negyedével is kevesebb időt fordítanak munkára, a hivatalos adatokat alapul véve.

Egyre többet dolgoznak a magyarok

Ha hosszabb időtávban vizsgáljuk meg a trendeket, arra lehetünk figyelmesek, hogy a munkában várhatóan töltött évek száma 2010-ben még 29,2 évre rúgott, de még 2020-ban is 34,3 évet jelentett. Azaz

és naptári évre vetítve több mint 103 nap plusz időt jelent.

A visegrádi országok (V4) körében látható, hogy a lengyelek és a szlovákok is magasabb bázisról indulva sokkal mérsékeltebben növelték a munkavégzéssel kapcsolatos évek számát, s csupán a csehek indultak nagyobb értékről, és tornázták feljebb ezt a mutatót ahhoz képest, mint ami idehaza jellemző.

A V4-eket, valamint a minket körülvevő országokat tekintve kirajzolódik, hogy

Ausztria 39,1, Csehország 38,1, Szlovénia 37,2, Szlovákia 36,1, Lengyelország 35,9, Szerbia 35,5, Horvátország 35,1, Románia pedig a már említett 32,7 évet tudhat a magáénak ezen a téren.

Mindenesetre a szomszédos országok túlnyomó többségét magasan felülmúljuk a munkavállalás időtartamának tekintetében.

A férfiak jóval hosszabb ideig dolgoznak a nőknél

Az uniós statisztikai hivatal adatai értelmében 2025-ben az EU-ban a férfiak várhatóan átlagosan 39,5 évet fognak dolgozni, csaknem negyvenet.

A férfiak várható munkával töltött ideje Bulgáriában (35,9 év) a legrövidebb, majd őket Románia (36,0 év) és Horvátország (36,3 év) követi a sorban.

A férfiak körében a leghosszabb időtartammal Hollandiában (45,9 év), Svédországban és Dániában (mindkettő 44,5 év), valamint Írországban (43,4 év) büszkélkedhetnek. Ez a merítés szinte teljesen tartja a rangsort a teljes populációhoz mérten.

A nők esetében a munkával töltött élet átlagos várható időtartama az EU-ban 35,4 év. A leghosszabb időtartamokat Svédországban (42,3 év), Hollandiában (41,9 év) és Észtországban (41,8 év) figyelték meg. A legrövidebb időtartamokat Olaszországban (28,4 év), Romániában (29,1 év) és Görögországban (31,8 év) figyelték meg.

A nemek közti látványos eltérés idehaza a nők korábbi, 40 év munkaviszony után igénybe vehető korkedvezményes nyugdíjazásával is masszívan összefügghet, ennek lehetséges kiterjesztéséről korábban lapunknak szakértők vázolták fel a lehetőségeket és az esetleges veszélyeket.

Emelkedő trendben az átlagos órabér

Mindemellett friss adatok világítanak rá arra is, hogy 2430 forintra rúgott a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére az idei második negyedévben a Trenkwalder elemzése nyomán. A Magyarországot vizsgáló, hétezer fős felmérésből kiderül továbbá az is, amellett, hogy ez a szint 8,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2240 forintos értéket, a felsőbb bérkategóriákban, mintegy 800 középvezető esetében 2025 második negyedévéhez képest átlagosan 8,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt az RSM Hungary. A kékgalléros munkavállalóknak a 2 százalék alá szelídülő infláció révén most

Földrajzi bontásban jellemzően 2100 és 2400 forint között mozog ez az érték országszerte. Ugyanakkor a Közép-Dunántúlon már a 2600 forintot közelíti az órabérek átlagos nagysága, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig már a 3200 forintos szintet is elérte. Ha munkáltatói méretre fókuszálunk, azt látni, hogy nagyvállalati körben az emelkedés üteme meghaladta a 10,4 százalékot is a bónuszokkal együtt, miközben a kisebb cégek átlagosan mindössze 6,2 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre az elmúlt év folyamán.

Azt is érdekes lehet a kontextushoz hozzákalkulálni, hogy a KSH legutóbb közzétett adatai szerint a hazai bruttó átlagkereset májusban 764 100 forint volt, a bruttó fizetés mediánértéke pedig 615 600 forintot ért el. Ennek nyomán míg a nettó átlagbér 535 900, addig a nettó fizetés mediánértéke 436 200 forintra rúgott Magyarországon.