A Patriots for Europe frakció szélsőjobboldali vezetői egyre gyakrabban hangoztatják aggodalmakat a legutóbbi magyarországi politikai fejlemények miatt, és a demokrácia hanyatlására figyelmeztetnek Magyar Péter miniszterelnök alatt – az Európai Bizottság azonban továbbra is támogatja Magyar kormányát, amelyet Európa-pártinak tart.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Magyar, aki az áprilisi parlamenti választáson menesztette elődjét, Orbán Viktort, "Purgatórium" névre keresztelt politikai kampányt indított Orbán politikai rendszerének lebontására és az elődje által kinevezett tisztségviselők leváltására.

Az ország legkiemelkedőbb Orbán-korszakabeli alakjai máris elesik. Sulyok Tamás köztársasági elnök a múlt hétvégén aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely véget vetett saját mandátumának; a héten a növekvő politikai nyomásra hivatkozva lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.

Orbán kedden azt mondta, hogy az ügyészek razziát tartottak a Fidesz pártközpontjában, és lefoglalták a szervereket, blokkolva ezzel az ellenzéki párt kommunikációs rendszerét.

Míg a razzia a párt választási kampányához nyújtott kulturális támogatásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos korrupciós nyomozás részét képezte, a Fidesz azt állította, hogy ez egy szélesebb körű, ennek teljes felszámolására irányuló törekvés része.

Orbán azt mondta újságíróknak, hogy "politikai tekintélyelvű rendszer jött létre Magyarországon", míg Orbán Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a volt miniszterelnök közeli szövetségese az Euronews-nak azt mondta, a razzia politikai indíttatású volt.

"Semmi köze a korrupciós ügyhöz, amely értelmezésünk szerint maga is álügy" - mondta. "De ha ki akarod vizsgálni azt az álügyet, az nem azt jelenti, hogy hozzá kell férned a párt összes információjához és adatához. Arról van szó, hogy nyomást kell gyakorolni egy politikai pártra – amire Magyarország [demokráciaként] 36 éves történelme során még nem volt példa."

Magyar elmondta, a kormány nem avatkozik bele a vizsgálatba, amely a politikai rendszertől függetlenül működik. Az ügyészek szerint a razzia csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás része.

Hegedűs Dániel, a berlini Institut für Europäische Politik igazgatóhelyettese nem kívánta kommentálni a konkrét büntetőügyet, de megjegyezte, hogy a korrupció elleni küzdelem a Magyar Tisza-párt központi kampányfogadása volt.

"A Tisza-partiak legfontosabb kampányüzenete és kampányígérete az volt, hogy a Fidesz uralma alatt bűncselekményeket, különösen korrupciót elkövetőket a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel vonják felelősségre Magyarországon" - mondta, hozzátéve, hogy további ilyen jellegű nyomozásokra számít.

Az EU szélsőjobboldala Orbánt visszhangozza

Két héttel ezelőtt az Európai Parlament mintegy 50 jobboldali képviselője sürgette az Európai Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg Magyarország demokratikus helyzetét, miközben Magyar arra törekedett, hogy elmozdítsa az Orbán-korabeli tisztségviselőket.

"Miért hallgat most a Bizottság, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket?" – kérdezte a képviselők levele. A levélben kifogást emeltek az alkotmánymódosítás ellen is, amely korhatárt szab az alkotmánybírók számára, és korlátozza a képviselők és a miniszterelnök mandátumainak számát.

A Bizottság még nem válaszolt.

Orbán panaszait Európa-szerte politikai szövetségesei visszhangozták a Patriots for Europe csoportból, amelynek a Fidesz is alapító tagja. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és Marine Le Pen francia ellenzéki vezető egyaránt bírálta Magyart és Brüsszelt.

"Ha a demokrácia arra hajlik, hogy lecsapjon az ellenzékre, az már nem demokrácia. És feltűnő, hogy mennyire fülsüketítő a hallgatás Brüsszelből és azok részéről, akik évek óta – gyakran helytelenül – a jogállamiságról beszélnek" – írta Salvini X.

Le Pen az X-en is posztolt, azzal vádolva Magyart, hogy lábbal tiporja a demokratikus normákat, miközben az Európai Bizottság védi.

A Bizottság csendesen jóváhagyja a szigorítást

A Bizottság egyelőre nem reagált az Orbán-szövetségesek panaszaira, a nyomozás folyamatosságára hivatkozva. A biztosok azonban továbbra is pozitívan nyilatkoztak a magyar kormány által végrehajtott jogállami reformokról.

Magyarország és a Bizottság megállapodást kötött, amelynek értelmében Brüsszel 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott uniós behajtási forrást felold, cserébe magyar kormány végrehajtja a korrupcióellenes és átláthatósági reformokat.

Michael McGrath biztos egy hete az EU éves jogállamisági jelentését ismertetve méltatta Magyarország reformjait.

"Magyarországon általában nagyon pozitív tendenciákat látunk" - mondta sajtótájékoztatón. Nem válaszolt egy konkrét kérdésre, amely Sulyok elnök alkotmánymódosítással történt leváltásáról szól, mondván, a Bizottság várja a Velencei Bizottság jelentését az ügyben.

Korábban azonban McGrath az Euronews-nak adott interjújában azt mondta, hogy változtatásokra van szükség a legtetején.

"Elkerülhetetlen, ha ekkora szeizmikus változás következik be egy ország politikai helyzetében, hogy személyi változások történnek" - mondta júniusban az Euronewsnak. "Ez egy normális forgatókönyv. Ami fontos, hogy a megfelelő eljárást mindig lefolytatják, és minden egyes állampolgár jogait tiszteletben tartsák, beleértve a közhivatalt betöltőket is."

Hegedűs egyetértett McGrath-tal, aki szerint a politikai kinevezettek magas tisztségéből való eltávolítása olyan szükséges lépés volt, amelyre a szabványos uniós jogállami kritériumok nem alkalmazhatók egyenesen.

„Az állambefogás lebontásának és az intézményi függetlenség visszaállításának általános megközelítése egy ilyen redemokratizálódási szakaszban – elkerülhetetlen lehet a politikai kinevezettek eltávolítása” – mondta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy aggasztja az alkotmánymódosítás egy eleme: a parlamenti ciklus 12 éves korlátja.

"Véleményem szerint ez egy alapvető jogot korlátoz: a megválasztáshoz való jogot."