Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa, a beszélgetés moderátora először azt kérte, mindenki nemzetpolitikai helyzetértékeléssel kezdjen. Elsőként Jankovics Robert úgy fogalmazott, hogy „létszámban kicsi, de úgy érzem erőben nagy közösséget képviselek, a Horvátország területén élő magyar közösséget. Kezdem a politikai helyzetünkkel. Olyan hálátlan szerepet vállaltunk két éve a parlamentben, ahol egy képviselőnk van, és rendkívül szűk parlamenti többségben veszünk részt. A 2024-es parlamenti választáson nagyjából fele-fele arányban jött ki a mandátumszám a kormányzó jobbközép és az ellenzék között.”

Úgy döntöttünk, hogy részt veszünk egy jobbközép horvátországi kormány működésében, kívülről támogatjuk a horvát kormányt. Nem vállaltunk miniszteri és miniszterelnök-helyettesi pozíciót sem, úgy éreztük, hogy ez túl nagy kihívás lenne a közösségünknek, de két államtitkárt kértünk és kaptunk is, ami nagyon fontos. A nemzeti kisebbségeket felügyelő oktatási és a kulturális autonómiai államtitkár magyarok Zágrábban. Ez olyan eredményt hozott, amellyel gyorsított ütemben tudtuk a közösségünk számára fontos dolgokat megvalósítani. Partnert sikerült csinálnunk Zágrábból

– hangsúlyozta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, aki az önkormányzati választásokról elmondta: történelmi eredményt értek el a magyarok által lakott közösségekben. Operatív szinten és a járási képviselő testületekben is ott vannak.

Jankovics Robert érzékeltetve a parlamenti szerepüket arra hívta fel a figyelmet, hogy 204 olyan törvény született, amelynek elfogadása egyetlen szavazaton dőlt el. A politikus az eredmények közé sorolta a schengeni csatlakozást: „Úgy jöhettem Tusványosra, hogy már egyetlen határon sem állítottak meg.”

„Ötven éve nem tapasztaltunk magyarellenes megmozdulásokat”

Orban Dušan szerint „köztudott, hogy a muravidéki magyarság a legkisebb a jelenlévő csoportok közül. Az asszimiláció nagy mértékeket ölt nálunk, amit a jólétre tudunk visszavezetni. Ha az embernek nagyon jól megy, el tudja felejteni a gyökereit. Ötven éve nem tapasztaltunk magyarellenes megmozdulásokat, ezek ritkák, mint a fehér holló, akkor is inkább a választási kampányban.”

A Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke kiemelte, hogy a Muravidéki Magyar Önkormányzat pártmentes, az elmúlt harminc évben próbálták kizárni a közösségi életből a pártrendszert. A szlovén parlamentben a legutóbbi választások után többpárti koalíció jött létre, sokat várnak az új kormánytól.

Mi nem válogathatjuk meg, hogy milyen pártiránnyal működünk együtt. Muszáj a kormányzó párttal együttműködni, ez biztosítja a közösségünk előrehaladását

– húzta alá Orban Dušan, hozzátéve, hogy a következő négy évüket meghatározza az önkormányzati választás.

„A megválasztása után nem ezt várták Magyar Pétertől”

Brenzovics László kijelentette:

Háború van. Egyetértek Ferenc pápával abban, hogy a harmadik világháború elkezdődött sajátos, hibrid módon. Ennek egyik legnagyobb terepe Ukrajna. Nem látni a háború végét, a nagyhatalmak nem igazán akarják a háború végét. Hallottuk Trump kampányában, hogy 24 óra alatt leállítja a háborút, ez finoman szólva sem következett be, sőt, a háború eszkalálódott. Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb területe, eddig két légicsapás érte, de arra számítok, hogy ezeknek a száma növekedhet.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint egyes becslések azt mutatják, hogy Ukrajna lakossága a felére csökkenhetett, miközben Kárpátaljáról 350 ezer ember, nagyjából a magyarság fele távozhatott. A politikus kitért arra is, hogy magyar iskolát vagy osztályt nem kellett bezárni, működnek a kulturális intézményeik, és megmaradtak, mint közösség. Kárpátalját beköltözési hullám is éri, Kelet-Ukrajnából 170-300 ezren – nincsenek pontos adatok –, települtek át, Ungvár lakossága a duplájára emelkedett. Gyárakat is áttelepítettek Kárpátaljára, a megyének már több a bevétele, mint a kiadása.

Brenzovics László a magyar-ukrán kapcsolatokról és a kormányváltásról is beszélt:

A lakosság többsége, az ukrán vezetés Magyar Péter győzelmének szurkolt, viszont a megválasztása után nem ezt várták Magyar Pétertől, hanem azt, hogy mindenféle probléma nélkül zöld jelzést ad Ukrajna uniós integrációjának. Ez nem történt meg, a miniszterelnök a magyar jogok visszaadásához kötötte a kérdést, ami rendkívül meglepte az ukrán kormányzatot.

A politikus kifejtette: „Hirtelen tárgyalások kezdődtek a két fél között, ezek a folytatását jelentették azoknak, amelyek korábban zajlottak a tizenegy pontról. Ebben meg is egyeztek és jegyzék formájában aláírásra kerültek. Az ukrán kormányzat megküldte az Európai Uniónak, hogy ezeket a kötelességeket vállalja.” Brenzovics László arra figyelmeztetett, hogy a vállalások betartatása nem lesz könnyű.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyarságból meghaladja a százhúszat a háború halálos áldozatainak száma, miközben körülbelül ötszázan vannak közülük a fronton. Brenzovics László megjegyezte, a férfi lakosságra nagy veszélyt jelent, hogy „korábban verbuválták a katonákat, most már kötéllel fogják. Ez vonja maga után a legnagyobb felháborodást is.”

„A 700-800 ezer Nyugat-Európában élő magyarral megszületett az új diaszpóra”

Bárdi Nándor úgy vélekedett, hogy

a kisebbségi magyar közösségeket ma kettősség jellemzi. Egyrészt évszázados történetük során soha nem voltak ilyen széles intézményhálózataik, oktatási, nyelvhasználati jogaik, nem voltak ennyire emancipálva, de ez nem azt jelenti, hogy a helyzetük megoldott.

A HUN-REN történésze arra is felhívta a figyelmet, hogy a 700-800 ezer Nyugat-Európában élő magyarral megszületett az új diaszpóra. Bárdi Nándor arról is beszélt, hogy „a kisebbségpolitika vakrepülésben van, az intézményrendszer lényegében a túlélésre rendezkedett be”, amit eltakarhatnak az infrastrukturális fejlesztések és a rendezvénydömping.

„Az erdélyi magyarok a magyar kormány nemzetpolitikáját értékelték, míg a magyarországi magyarok valószínűleg a gazdasági, egészségügyi politikáját”

Antal Árpád azzal kezdte, hogy „Romániának nincs kormánya és költségvetési válságban vergődik. Tizenöt év alatt tizenkettő miniszterelnök volt Romániában, és nagy valószínűséggel idén lesz egy tizenharmadik is.”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiai igazgatója kifejtette, hogy négy megyei önkormányzatot vezetnek, ami területileg körülbelül akkora, mint Szlovénia, valamint ők vezetik a megyeszékhelyek 10 százalékát. Az erdélyi magyarok több mint kétharmada olyan településen él, ahol magyar a polgármester.

Nekünk rendkívül fontos, hogy kormányzati pozícióból meg tudjuk akadályozni azokat a szándékokat, amelyek a közigazgatás átszervezésére vonatkoznak és negatívan érintenék az erdélyi magyarokat. Ha most választások lennének, az AUR 35-40 százalékot kapna és a legerősebb politikai formáció lenne, ezért rendkívül fontos, hogy megakadályozzuk az előrehozott választásokat

– húzta alá Antal Árpád, hozzátéve, hogy a költségvetési helyzet miatt népszerűtlen intézkedéseket kellett hozni, ezek az RMDSZ-t is meggyötörték, észszerűbbnek is tartották volna, ha más sorrendben születnek a döntések és első körben a különböző kiváltságokkal rendelkezőktől várják el a nagyobb szolidaritást.

Antal Árpád végül a magyarországi választásokról is beszélt:

Az erdélyi magyarok a magyar kormány nemzetpolitikáját értékelték, míg a magyarországi magyarok valószínűleg a gazdasági, egészségügyi politikáját. El kell fogadni, hogy az embereknek mindig igazuk van. Pozitívum, hogy a magyar Országgyűlésben csak olyan pártok ülnek, amelyek ugyanazt mondják: prioritást élvez a határon túli magyarok támogatása.

Antal Árpád nagyon fontosnak nevezte, hogy kiemeljék a nemzetpolitikát a magyarországi pártpolitikai vitákból, és legyen konszenzus ezen a területen.

„Személyes életcélom volt a külhoni magyarság állampolgárságának megadása”

Semjén Zsolt hangsúlyozta:

Az egész általam irányított nemzetpolitikát a kezdetektől arra építettem, hogy visszacsinálhatatlan legyen. Lehet esszéket írni, lehet politikai beszédet mondani, kormányok jönnek-mennek, de az a tízezer nagyberuházás, amit az elmúlt tizenhat évben csináltunk, itt marad. 230 ezer gyereknek a magyarságát, aki magyar iskolában tanul a külhonban, a magyar intézményrendszerhez való kötődését senki nem tudja visszamenőleg elvenni. 1,2 millió nemzettársunkból honfitársunk lett, nincs az a hatalom, ami ezt elvegye.

A KDNP elnöke leszögezte, hogy létrehozták a jogi, alkotmányos fundamentumokat, a programokkal és támogatásokkal minden kárpát-medencei magyar közösséget elértek. 6500 intézmény és szervezet működését támogatták, 150 új óvodát építettek, 700-at felújítottak. Magyarországról 600 ezer gyerek jutott el iskolai, intézményes formában külhoni környezetbe. 3800 templomot felújítottak, 200 újat építettek.

Azt üzenem a jelenlegi kormánynak, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben valóban konszenzus kellene. A legfontosabb a határon túli magyarok támogatása

– rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: „Személyes életcélom volt a külhoni magyarság állampolgárságának megadása. A külhoni magyarság addig tudja érvényesíteni az érdekeit, amíg szavazati joga van.” A politikus a támogatások fenntartását szorgalmazta.

„Mi a saját ügyeinkkel foglalkozunk”

Pásztor Bálint felszólalása elején kiemelte, hogy túlélték az elmúlt évtizedeket, erős identitással rendelkeznek, többé-kevésbé egységesek voltak – inkább többé –, és rengeteg becsületes magyar ember van, aki a családjától és saját magától elvette az időt, hogy közösséget építsen. „A közösségépítés az a tevékenység, ami jelentős mértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a nemzetrészeink mindent át tudjanak vészelni” – rögzítette a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hozzátéve:

Mi a saját ügyeinkkel foglalkozunk. Az, hogy a vajdasági magyar közösség a saját ügyeivel foglalkozik, nem szegrációt, nem bezárkózottságot jelent, hanem azt, hogy a saját utunkat építjük, a saját közösségünket képviseljük, a magunk által meghatározott és támogatott célkitűzésekhez megpróbálunk partnereket találni.

Ami a kormányzati szerepvállalást illeti: inkább államtitkári pozíciókat kértek, hogy minél több minisztériumban jelen tudjanak lenni.

„Az elmúlt évből az egyetlen pozitív dolog, amiről be tudok számolni, hogy újra itt vagyunk Tusványoson és a két éve használatba adott fősátor kiállta az esőtesztet”

Zakariás Zoltán azzal kezdte,

az elmúlt évből az egyetlen pozitív dolog, amiről be tudok számolni, hogy újra itt vagyunk Tusványoson és a két éve használatba adott fősátor kiállta az esőtesztet. Poénosnak hangzik, de van benne komolyság is. Az elmúlt egy évben az erdélyi magyar közösség helyzetében és lelkiállapotában semmiféle pozitív átalakulás nem történt. Az egész romániai társadalom gazdasági helyzete nem javult, sőt, ki lehet jelenteni, hogy romlott.

Az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke szerint „az önrendelkezés szükségessége újra bebizonyosodott. Nincs meg a hajlam jelen pillanatban a román politikai többségben és elitben, hogy erről tárgyalást folytassunk, mégis úgy gondoljuk, hogy ezt az ügyet melegen kell tartani, folyamatosan be kell hozni és meg kell próbálni azt a párbeszédet elindítani, amit nem sikerült az elmúlt 35 évben. Az önrendelkezés nem gyengítené, hanem erősítené Romániát.”

Zakariás Zoltán úgy látja, az erdélyi magyar pluralizmus az etnikai alapú politizálás megmaradásának záloga. A politikus egyébként a közelmúltban kilépett az RMDSZ frakciójából.

Hiányolták a Tisza Párt politikusait

Bihari Szabolcs a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnökeként vett részt az eseményen. Bihari Szabolcs sajnálja, hogy a Tisza Párt politikusai nem fogadták el a meghívást, mert a találkozó „nagyszerű alkalom lett volna arra, hogy bizonyos dolgokat megbeszéljünk és ismertessék, hogy mit szeretnének a nemzetpolitikával, magyarságpolitikával csinálni.”

A célkitűzésünk egyszerű, de sokatmondó: a helyi magyarság közösségi életét megszervezni, minden programon biztosítani a nemzeti öntudat megmaradását és a gyerekek révén a következő generációban is életben tartani a magyarságtudatot

– foglalta össze céljaikat Bihari Szabolcs, jelezve, hogy akkor is megszólalnak, ha a határon túli magyarságot jogtalan sérelmek érik.

„Szuverenista látásmód ide vagy oda, Orbán Viktorral való szövetség ide vagy oda, se morális, se politikai szempontból a felvidéki magyar közösség számára nem elfogadható”

Gubík László azzal indított, hogy

a történelmi haza egykori fővárosában, Pozsonyban olyan szintű, méretű és erősségű a magyar érdekképviselet, mint a stockholmi parlamentben. Arra kaptam mandátumot, hogy ezeken az „áldásos állapotokon” változtassunk.

A Magyar Szövetség elnöke úgy vélekedett, hogy a politikai súlyuk visszaállítása közösségi talpra állás nélkül nem tud működni. A stratégiai nyugalmat már sikerült megteremteniük, valamint részlegesen megvalósult az új perspektíva is, a párt hátországába bevontak új embereket. Gubík László arról is beszélt, hogy a kollektív bűnösségről szóló tizenhárom korábbi elnöki rendeletre válaszul tizenhárom pontban fogalmazzák meg a kollektív jövőképüket.

Gubík László az októberi önkormányzati választásokat nevezte az év legfontosabb napjának, a feladatuk, hogy megőrizzék – vagy akár tovább bővítsék – az erős regionális pozícióikat, majd erre alapozva a parlamenti választásokon is jó teljesítményt nyújtsanak.

A politikus a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségéről is beszélt, kijelentve:

Ilyen helyzetben szuverenista látásmód ide vagy oda, Orbán Viktorral való szövetség ide vagy oda, se morális, se politikai szempontból a felvidéki magyar közösség számára nem elfogadható ezzel a kormánnyal a politikai együttműködés.

Gubík László szerint a politika az érdekérvényesítésről szól, és ha világossá teszik, hogy egy millimétert nem engednek a jogaik tekintetében, sőt, még börtönnel fenyegetnek, akkor nem marad más, mint az, hogy a másik oldalon próbáljanak mozgásteret kialakítani, ezért kezdtek tárgyalásokba az ellenzéki pártokkal. „Mi nem tolódtunk se jobbra, se balra, csak a felvidéki érdekek és értékek mentén politizálunk, ehhez keresünk a szlovák belpolitikában szövetségeseket” – mondta a politikus.

„A posztkommunista politikai erők” kiestek a parlamentből, de a Fidesz ezt nem tudta megünnepelni

Németh Zsolt arról beszélt, hogy a 20. században a nemzet fogalma meghatározó módon befolyásolta a magyar közéletet, és ez nem volt másképp az elmúlt 36 évben sem.

Orbán Viktor pár éve úgy fogalmazott, hogy a baloldal rendszeresen ráront a nemzetre. 2026-ban valóban új helyzet van, azok a posztkommunista politikai erők, akik rá szoktak rontani a nemzetre, kikerültek a parlamentből. Nem igazán tudtuk ezt a fontos eseményt megünnepelni, mert elveszítettük a választást

– foglalta össze Németh Zsolt.

A Fidesz politikusa rámutatott: az, hogy a négy parlamenti párt jobboldalinak vallja magát – itt a vallja magát kifejezésen van a hangsúly, jegyezte meg Németh Zsolt –, esélyt teremt a nemzetpolitikában. Németh Zsolt ezért is kíváncsi a Tisza párt nemzetpolitikai stratégiájára. „Nem felel meg a valóságnak, hogy a Fidesz rekesztett volna ki bárkit is a nemzetből az elmúlt években. Azok a politikai erők rekesztették ki magukat, akik például 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak” – közölte Németh Zsolt, aki a nemzetpolitikában a „semmit róluk nélkülük” alapelv fontosságát hangsúlyozta.

A Fidesz képviselője úgy látja, az a típusú hangnem nem fér bele, amikor az RMDSZ-t a Fidesz ügynökének nevezik, vagy azt állítják, hogy „a Fidesz maffia kialakította a határon túli lerakatait.” Németh Zsolt lát esélyt arra, hogy kivonják a pártpolitikai csatározások köréből a külhoni magyarság kérdését.

Nacsa Lőrinc is úgy vélekedett, „az a jelenség, hogy nincs a magyar parlamentben olyan párt, ami nyíltan a külhoni magyarok ellen kampányol, talán lehetőséget ad mindannyiunknak – ahogy az elmúlt 16 év eredményei hitelt adnak ehhez –, hogy a nemzetpolitika végre, ahogy nekünk mindig is szándékunk volt, a napi pártpolitikai csatározásokon kívül essen.”

Bárdi Nándor több kritikát is megfogalmazott a résztvevők felé

„Számomra drámaian hatott a beszélgetésben, hogy a résztvevők a kisebbségi társadalom intézményrendszeréről nem beszéltek. Beszéltek hitről, választásról, politikáról, de hát a kisebbségi magyar társadalom intézményrendszerekből áll össze. 5-6 ezer intézményről van szó” – hívta fel a figyelmet Bárdi Nándor, aki szerint a nemzetpolitikai harcok a kisebbségi társadalmi alrendszereket bénították le. „Ki ma a romániai magyar oktatásért a felelős? Ki felelős a szlovákiai magyar közművelődésért?” – sorolta a kérdéseket a történész.

Bárdi Nándor azzal folytatta,

mi van, ha azt mondjuk, hogy oké, sporttámogatás, de elsősorban nem a presztízsberuházásokat és az élsportot, hanem az utánpótlásnevelést és a tömegsportot támogatjuk. Egyből nyerünk 6 milliárd forintot, pályázhatnának az iskolák.

A történész azt is felvetette, hogy az támogatásokért cserébe teljesítményt is várhatnának az intézményektől. Bárdi Nándor arra is rámutatott, hogy több száz ingatlan van az egyház és a magyar állam kezében, mégis megoldatlan probléma az egyetemisták lakhatása.

Bárdi Nándor Pásztor Bálint felé fordulva megemlítette, hogy a Vucsics-rendszert támogatják. „Egy nagy társadalmi válság van Szerbiában, ebben a válságban hova állnak?” – kérdezte a történész. Bárdi Nándor Gubík Lászlóhoz is szólt: „Volt szerencsém járni az egyik fórumán, ott derült ki, hogy próbálja a magyar péteri vidékjárást utánozni. Végig az volt a kérdés számomra, hogy van-e problémakatalógus. Amikor elmegy Gubík László egy településre, előtte tudja-e, hogy mi van ott?”

Németh Zsolt se maradjon ki a sorból. Arra, hogy mi a nemzeti minimum és miben lehetne konszenzus, azt kell mondanom, hogy 2008 óta van egy kész szöveg, amit Szarka László és jómagam is sokszor népszerűsítettünk már. Lett volna a Fidesznek 16 éve erre, nem történt meg

– mondta Bárdi Nándor.

Pásztor Bálint válaszul meghívta Bárdi Nándort a Vajdaságba, majd Vucsicsról kifejtette: „Szomorú, de nem a magyar pártok fogják eldönteni, hogy melyik román, szlovák, ukrán, horvát, vagy szerb párt lesz a legerősebb. A mi feladatunk, hogy megpróbáljunk szót érteni azzal az erővel, amely a többségi nemzet akaratának köszönhetően a kormányrúd mögött áll. Nekünk nincs szégyellnivalónk, mert 2012-ben, amikor Vucsics hatalomra került, két éven át ellenzékben voltunk, mert azt mondtuk, hogy ezek a fiúk már hatalmon voltak a '90-es években, ami akkor történt az enyhén szólva nem volt jó, de szeretnénk esélyt adni, megnézni, hogy most mit tesznek. Abban a két évben törölték el a vajdasági magyar közösség kollektív bűnösségét, a parlament akkor mondta ki, hogy elítéli az 1944-45-ös atrocitásokat. Azt gondolom, ez elegendő volt arra, hogy megpróbáljunk együttműködni. A VMSZ minden alkalommal önállóan mérettette meg magát, minden alkalommal a magyarság támogatásának köszönhetően lett parlamenti párt és koalíciós szerződés alapján lettünk a koalíció része, ez nem tisztségeket, hanem vállalásokat tartalmazott.”

Gubík László is válaszolt Bárdi Nándornak: „A jó példákat szívesen megfogadom, örömmel tanulok, fiatal vagyok, alázatos vagyok, és tudom, hogy fejlődnöm kell, de nem szorulok rá, hogy másoljak bárkit is, mert pontosan tudom a dolgom magamtól is. Ami a problématérképet illeti, a pulóveres vagy anélküli országjárást folytatom a Felvidéken. Ha úgy mennék oda egy településre, hogy nem ismerem a polgármestert, nem tudom hány fiatal vándorolt el onnan, nem tudom hány gyermeket irattak be a magyar iskolába, vagy melyik iskola van megszűnőfélben, vagy kik az intézmény kulcsfigurái, akkor megnézhetném magam. Ha ez lenne, nem lennék érdemes arra, hogy a közösséget szolgáljam. Készül egy weboldal is, ami épp ezt a problématérképet rajzolja fel.”

Németh Zsolt is reagált Bárdi Nándor szavaira:

Annak nagyon örülök, hogy nem úgy közelítette meg ezt az elmúlt 16 évet, ahogy egyébként ehhez manapság hozzá vagyunk szokva. Tarr Zoltán miniszter úr, amikor Nacsa Lőrinc kérdést tesz fel neki a magyar Országgyűlésben, amikor a magyar nemzetpolitika elmúlt 16 év évéről van szó, akkor nem azt mondja, hogy mit nem csináltunk meg, hanem a tatárjárás kifejezést alkalmazza. Tarr Zoltán miniszter úr szóhasználatával és megközelítésével nem fog menni. Bárdi Nándoréval fog.

A Fidesz politikusa megköszönte Bárdi Nándornak, hogy részt vesz az eseményen, mert „így lehet a 16 évről beszélnünk, érveket érvekkel szegezünk szembe.”

(Borítókép: Semjén Zsolt 2026. július 24-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)