A Media1 szerdán kérdezte a Tisza országgyűlési frakcióját arról, mi alapján választották ki a jelölőbizottság munkájába bekapcsolódó szervezeteket. A pénteken érkezett válasz szerint nem egyedi politikai döntés, hanem a módosított médiatörvény feltételei határozták meg a kört.

A tájékoztatás szerint a héttagú Médiatanács három tagjára a kormánypárti frakció, háromra az ellenzék tesz javaslatot, az elnökjelöltet pedig pályázat útján egy parlamenti eseti jelölőbizottság választja ki. A bizottságban három kormánypárti és két ellenzéki képviselő ül, mellettük pedig tanácskozási joggal azok az önszabályozó szervezetek vehetnek részt, amelyek legalább két éve társszabályozási szerződésben állnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH). Jelenleg négy ilyen van: a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), valamint az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT).

A MÚOSZ nem tartozik ezek közé, mivel nem áll ilyen társszabályozási szerződésben az NMHH-val. A frakció szerint a társszabályozás a médiaigazgatást kiegészítő eljárás, ezért természetes, hogy az abban részt vevő szervezetek szerepet kapnak a médiahatóság legfontosabb tisztségviselőinek kiválasztási folyamatában.

A Tisza szerint más típusú szervezet a MÚOSZ

A társszabályozásban médiaszolgáltatókat, lapkiadókat, műsorterjesztőket és más médiapiaci jogi személyeket tömörítő egyesületek vesznek részt, a MÚOSZ viszont elsősorban újságírókat, vagyis természetes személyeket fog össze.

„A MÚOSZ főként az újságírók szervezete, a törvény szerinti társszabályozásban pedig a médiatársaságok, a jogi személyek által létrehozott egyesületek vesznek részt, amelyeknek a munkatársai akár maguk is MÚOSZ-tagok” – fogalmazott a frakció.

A Független Közmédia Testületbe viszont jelölhet

A frakció hangsúlyozta: a MÚOSZ a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testületbe jelölhet tagot. A kilenctagú testületbe három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzék, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölése alapján választ meg az Országgyűlés.

A szakmai jelölteket a Közszolgálati Testület helyébe lépő Közszolgálati Tanács választja ki, amely a törvényi rendelkezések 2026. július 26-i hatálybalépése után nyilvános felhívást tesz közzé. Erre a médiatartalom-előállítással foglalkozó országos civil szervezetek, a médiaoktatás és médiatudomány szakmai szervezetei, valamint a médiaipari országos szervezetek jelölhetnek. „Ebbe a Testületbe jelölhet a MÚOSZ is” – írta a Tisza.

A válasz alapján tehát a MÚOSZ nem marad ki minden új médiairányítási testület kiválasztásából, a Médiatanács esetében viszont nem kap ugyanolyan intézményes lehetőséget, mint a négy társszabályozó szervezet.

Értetlenül fogadták, hogy kimaradtak egy ilyen fontos folyamatból

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke az Országgyűlés Művelődési Bizottságának szerdai ülésén beszélt arról, mely szakmai szervezetek delegálhatnak tagot a Médiatanács új jelölőbizottságába. A MÚOSZ kifogásolta, hogy kimaradt ezek közül. Kocsi Ilona szerint érthetetlen a döntés, mert a 2500 tagot számláló szervezet jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik.

„Ha valahol, hát a MÚOSZ-ban megvan az a kellő szakmai tudás, tapasztalat, emberi bölcsesség, amely egy ilyen fontos poszt vezetőinek jelöléséhez szükséges” – mondta, hozzátéve, „álmukban sem gondolták volna”, hogy a legnagyobb hazai újságíró-szervezet kimaradhat egy ilyen fontos folyamatból.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)