Az európaiak száma jelenleg növekszik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2026 januárjában az EU lakossága a becslések szerint 706 ezer lakossal nőtt tavaly óta, így összesen elérte a 452 milliót.

Ez volt az ötödik egymást követő éve a népességnövekedésnek az EU-ban, miután 2021-ben visszaesett a COVID-19 világjárvány.

A blokk lakossága is 8 millióval magasabb, mint 2016-ban. Ez a szám megduplázódik, ha kicsinyítjük, hogy megnézzük, hogyan változott az elmúlt két évtizedben.

Még hosszabb időszakot tekintve a mai EU-tagországok együttes lakossága az 1960-as 354,5 millióról az idei év elejére 452 millióra nőtt.

A népességnövekedés azonban lassul: az 1960-as években átlagosan évi 3 millió fővel nőtt a népesség, de ez a 2010-es években évi 600 ezer főre esett vissza.

Az Eurostat szerint 2012 óta az EU népességének negatív természetes változását (több halálozás, mint születés) a pozitív nettó migráció kompenzálja.

Az egyes uniós országok lakossága a németországi 83,5 milliótól a máltai 600 000-ig terjedt.

Az öt legnépesebb ország a tömb lakosságának kétharmadát tette ki: Németország (18,5%), Franciaország (15,3%), Olaszország (13%), Spanyolország (11%) és Lengyelország (8%).

Németország lakossága 83,5 millió volt az év elején, ezt követi Franciaország 69,1 millióval, Olaszország 58,9 millióval, Spanyolország 49,6 millióval és Lengyelország 36,3 millióval.

A legkisebb lakosságú Málta (588 000), Luxemburg (691 000) és Ciprus (997 000) volt.

Azonban ezekben a kis nemzetekben volt a legmagasabb a népességnövekedés az elmúlt évben: Máltán ezer lakosra vetítve 24 fővel, Cipruson 14 fővel, Luxemburgban pedig 13-mal nőtt a népesség. A 16 EU-ország közé tartoztak, ahol a népesség növekedett.

A másik oldalon Lettországban (-8), Észtországban (-7) és Magyarországon (-5) volt a legélesebb népességfogyás.

Az EU lakosságának tavalyi általános növekedése ellenére az Eurostat korábbi statisztikái szerint 2100-ra csökkenni fog az EU polgárainak száma.

A hivatal előrejelzése szerint az EU lakossága 11,7%-kal, azaz 53 millió fővel fog csökkenni a századfordulóra, melynek fő oka a születési arányszám csökkenése.

Egyes országok már lépéseket tettek a tendencia megfordítására: Emmanuel Macron francia elnök "demográfiai újrafegyverkezésre" szólított fel, miután Franciaországban a második világháború 2025-ös vége óta először regisztráltak több halálozást, mint születést.

A kormány azóta többlet szülői szabadságot vezetett be a születési ráta növelése érdekében, lehetővé téve a szülőknek, hogy a meglévő jogosultságokon felül egy-két hónapon több szabadságot vegyenek igénybe.

A szakértők attól tartanak, hogy a tendencia megfordításának kudarca végül Európa-szerte kevesebb munkavállalóhoz és több nyugdíjashoz vezet, ami komoly nyomást gyakorol a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekre.