Rácz Jenőről a legtöbben a céltudatos, maximalista séf képét őrzik, aki fiatalon elindult a világ meghódítására, rangos éttermekben szerzett tapasztalatot, és szakmailag olyan magasságokba jutott, amelyekről sokan csak álmodnak. A sikerek mögött azonban egy sokkal összetettebb történet húzódik: gyerekkori sebek, komoly belső küzdelmek és hosszú évek önismereti munkája.

Fotó: Németh Kata / Index

A 35 éves séf ma már úgy érzi, megtalálta a helyét az életben. Férjként és édesapaként azonban egészen más szemmel tekint a világra, mint korábban. Már nem kizárólag az újabb szakmai sikerek elérése hajtja, hanem az is, hogy minél több időt tölthessen szeretteivel. Rácz alig 17 éves volt, amikor egyedül vágott neki a külföldi életnek. Fiatalon a céljai vezérelték, és hosszú éveken át szinte kizárólag a munkára koncentrált. Ma azonban már azt vallja, hogy a siker önmagában nem ad választ minden kérdésre.

„Amióta édesapa vagyok, mindig eszembe jut, hogy minél egészségesebb maradjak és minél később halálozzak el. Édesapaként már az utóbbira is gondol az ember. Felelős vagyok egy életért, szeretnék minél több időt vele tölteni” – fogalmazott a sztárséf a Creator TV Tarot Storyk című műsorában.

Elmondása szerint az elmúlás gondolata az utóbbi időben egyre többször megjelenik az életében. Nem félelemként tekint rá, inkább olyan belső számvetésként, amely segít átgondolni, mi az igazán fontos.

Most léptem abba a korba, amikor fiatalnak már nem igazán mondhatom magamat, lassan középkorú leszek. Akik fiatalkoromban idősebbek voltak nálam, azok közül már sokan nem is élnek, vagy a velem egykorúak közül sokan betegeskednek, nem jól alakulnak a dolgaik, és nyilván ilyenkor az ember akarva akaratlanul felteszi magának a kérdést, hogy mi van, ha az én életem is hasonlóan alakul.

A séf számára ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen újabb szakmai csúcsokat érhet el, hanem az, hogy milyen nyomot hagy maga után. „Azt szeretném, ha nem kudarcként, hanem egy felemelő, magasztos, szép dolognak éljem meg az életemet. Az, hogy bármit is tettem az életben, arra büszke legyek, és úgy tudjak egy nap távozni, hogy elégedett és boldog legyek” – idézte a Story.

Rácz Jenő szerint a jelen megélése korábban nem volt könnyű számára. Sokáig kizárólag a célok elérésére összpontosított, és szinte megállás nélkül dolgozott. 

Sokáig lehajtott fejjel robotoltam és a céljaimra fókuszáltam. Aztán, amikor az ember célba ér, rájön, hogy feleslegesen csinálta az egészet. Ezek a célok ugyanis csak arra valók, hogy kiteljesedjünk. De amikor ez megtörtént, rájöttem, hogy néhány dolgon kívül semmi sem fontos a világon, és amit hajt, az pont nem tartozik közéjük.

 – fogalmazott a séf.