Az S&P Global által az eurózónára vonatkozó kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) 51,9 pontra emelkedett, ezzel március óta először lépte át a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 pontos határt. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat, hiszen a Bloomberg felmérésében részt vevő közgazdászok egy kivétellel mind alacsonyabb, mediánértéken 50,2 pontos mutatót vártak.

A régió két legnagyobb gazdasága egyaránt felülteljesített.

A német mutató váratlanul jóval 50 pont fölé ugrott, amivel véget vetett a három hónapja tartó zsugorodásnak, a francia visszaesés pedig február óta a legvisszafogottabb ütemre lassult. Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza szerint

júliusban örvendetesen éledt újjá az euróövezet gazdasági aktivitása, ám a bizonytalan geopolitikai környezet miatt kérdéses, hogy meddig tarthat a kedvező folyamat.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az ismét emelkedő olajárak és a fokozódó szállítási nehézségek mellett fennáll a gazdaság újbóli visszaesésének a veszélye.

Ez különösen akkor következhet be, ha az inflációs nyomás ismét felerősödik, vagy ha az ellátási zavarok – főként az energiahordozók piacán – megakasztják a most kibontakozó fellendülést.

A friss felmérés ugyanakkor kedvező hírekkel is szolgált az infláció alakulásáról, mivel a költségnyomás a háború kitörése óta a legalacsonyabb szintre mérséklődött, ami segített fékezni a termékek és szolgáltatások értékesítési árainak emelkedését.

Williamson szerint ez mérsékli az Európai Központi Bankra nehezedő nyomást a további kamatemelések sürgősségét illetően.

Bár az EKB csütörtökön változatlanul hagyta az alapkamatot, a döntéshozók a jelek szerint készen állnak a szeptemberi szigorításra. A testület az előző hónapban a G7-országok jegybankjai közül elsőként hajtott végre kamatemelést az iráni háború következtében.

Az Európai Központi Bank (EKB) saját felmérése szintén az inflációs várakozások mérséklődését támasztja alá. Az eredmények szerint az euróövezeti fogyasztók egy évre előretekintő inflációs várakozásai júniusban jelentősen csökkentek, így a lakosság már 3 százalékos áremelkedéssel számolt a májusi 3,5 százalék után. A monetáris politika szempontjából meghatározóbb, hároméves távú mutató 2,9 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött. Az EKB szakértői körében végzett kutatás szerint az inflációs várakozások alig változtak az előző negyedévhez képest, a 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist viszont csaknem a felére vágták vissza.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images