Az elmúlt napokban a globális sajtóban hirtelen nagyot ment, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia nukleáris megállapodás aláírására készül. Miután a felek szignója rákerült a dokumentumra, Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az „teljes mértékben attól függ, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik-e a nagy tiszteletben álló és sikeres Ábrahám-megállapodásokhoz”. Ez a feltétel előzetesen elképzelhetőnek tűnt, mivel a republikánus vezető az egyik legnagyobb szószólója Izrael elfogadásának. Ugyanakkor az azóta kiszivárgott részletek szerint ez a kitétel korábban egyáltalán nem merült fel.

A normalizálás soha nem szerepelt feltételként. Egyszer sem

– emelte ki az egyik amerikai tisztségviselő, aki személyesen belelát a tárgyalási folyamatokba.

A kijelentés éppen ezért meglepetést okozott, mivel előzetesen senki nem számított erre. Korábban felmerült, hogy Szaúd-Arábia egy nagy hármas megállapodás keretében csatlakozik az Ábrahám-megállapodásokhoz, ám ez a próbálkozás 2023 óta nem volt napirenden. Ennek oka, hogy akkor kirobbant a háború Gázában, Rijád pedig a kétállami megoldáshoz kötötte a hajlandóságát felvenni a kapcsolatot Izraellel. Ez azóta sem történt meg, ennek fényében a szaúdiak - következetes döntés esetén - nem fogják hivatalosan is elismerni az országot.

Ennél is kényesebb kérdés Szaúd-Arábia esetleges urándúsítási szándéka.

Amennyiben ez a gyakorlat valóban megindul, akkor az egy sor országban indíthat el nukleáris fejlesztési versenyt. Várhatóan Törökország és az Egyesült Arab Emírségek is hangos lobbizásba kezdene a saját programja beindítása érdekében, Irán pedig ettől kezdve megdönthetetlenül erre a precedensre hivatkozna a saját urándúsításával kapcsolatban. A térségi erőviszonyok is alaposan felborulnának, mivel Izrael, a Közel-Kelet egyetlen atomhatalmaként eddig jelentős előnnyel bírt, így viszont ez a stratégiai szempont elveszik számukra.

A másik tényező, hogy Washingtonnak lényegében semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy engedélyezze a Rijádnak a dúsítást. A „123-as megállapodásként” ismert együttműködés biztosítja az országnak a hozzáférést az amerikai technológiákhoz, ám információk szerint az urándúsítás akadályozásával kapcsolatos kitétel nem szerepel benne. Ugyanakkor még kérdés, hogy ezt a Kongresszus is elfogadja-e, ugyanis számos ellenzője van az amerikai politikai elitben annak, hogy még instabilabbá váljon a Közel-Kelet. Az meg egyébként is kérdésessé tette az egész aláírást, hogy Trump hirtelen új feltételeket támasztott, de nem világos, hogy ez mikét befolyásolhatja a jövőt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images