A nagy hatótávolságú hiperszonikus fegyverrendszert kezelő katonák a Csendes-óceáni Multidomén Parancsnokság kötelékébe tartoznak, amely a Washington államban állomásozó 7. gyaloghadosztály és az 1. multidomén harccsoport összevonásával jött létre. Az egységet Samuel Paparo tengernagy, az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának vezetője is megtekintette a Valiant Shield 2026 hadgyakorlat keretében.

A Valiant Shield fókuszában ezúttal a szárazföldi, légi és tengeri ellenséges erők elleni műveletek álltak egy vitatott műveleti környezetben. A hadgyakorlat az elmúlt években

egyre inkább az Egyesült Államok és Kína közötti, hasonló képességű ellenfelek összecsapását modellező forgatókönyvekre összpontosított.

Az idei újdonságok között szerepelt az Ausztrál Királyi Légierő egyik harci drónjának bevetése, egy leselejtezett kétéltű rohamhajó elsüllyesztése egy japán hadihajó által, valamint az amerikai tengerészgyalogság Vaskupola légvédelmi rendszerével végrehajtott éleslövészete.

Guam szerepe folyamatosan felértékelődik, hiszen a sziget stratégiai repülőterének és tengeri támaszpontjának kulcsszerep jutna egy esetleges Kínával való konfliktusban. Mivel Guam közvetlen amerikai fennhatóság alá tartozó terület, lehetővé teszi a közepes hatótávolságú rakétarendszerek telepítését anélkül, hogy az külföldi bázishasználati engedélyekhez kötődne. Innen indítva a Dark Eagle mintegy 3500 kilométeres távolságban is képes megsemmisíteni a célpontokat, így

elérheti akár Kína part menti tartományait is.

BREAKING: The U.S. Department of Defense is fast-tracking deployment of advanced land-based missile systems to Germany in response to Russian troop build-ups in Belarus.The arsenal will include the Long-Range Hypersonic Weapon (LRHW / “Dark Eagle”), a hypersonic… pic.twitter.com/EDifseEPbo https://t.co/EDifseEPbo

— Defence Index (@Defence_Index) December 28, 2025

A szárazföldi erők és a haditengerészet egyaránt kulcsfontosságú eszközként tekint a konvencionális robbanófejjel felszerelt hiperszonikus fegyverekre, amelyekkel a parancsnokok gyorsan semlegesíthetik a nagy távolságban felbukkanó fenyegetéseket. Mindkét haderőnem ugyanazon a közös hiperszonikus siklótesten alapuló fegyverrendszert állítja rendszerbe; ez a hadseregnél Dark Eagle, míg a haditengerészetnél Conventional Prompt Strike néven fut. A Dark Eagle rendszert tavaly nyáron telepítették először a nemzetközi dátumválasztó vonaltól nyugatra, az amerikai-ausztrál közös szervezésű Talisman Sabre hadgyakorlat alkalmával.

A szárazföldi telepítésű rakétarendszerek kulcsszerepet játszanak az amerikai hadsereg csendes-óceáni stratégiájában, amelynek célja a felkészülés egy esetleges Kína elleni konfliktusra. A Koreai-félsziget kivételével a nehézpáncélos egységek eszközeit és harceljárásait fokozatosan olyan könnyebb, mozgékonyabb alakulatok váltják fel, amelyeket kifejezetten a part menti, dzsungeles és szigetvilági hadviselésre képeztek ki. A tengeri célpontok elleni hatékonyság növelése érdekében a hadsereg rendszeresítette a közepes hatótávolságú indítórendszert (MRC) is, amelyet 2024 óta már a Fülöp-szigetekre, Ausztráliába és Japánba is telepítettek, és amelyből már két csendes-óceáni éleslövészet során is indítottak SM-6, valamint Tomahawk típusú rakétákat.

Címlapkép forrása: U.S. Army photo by Sgt. Perla Alfaro via Wikimedia Commons