A piacvezető ABP fedezettségi rátája tizennyolc éves csúcsra emelkedett, miután az első negyedév végi 119,1 százalékról 126,9 százalékra nőtt. Az alap befektetési hozama a második negyedévben elérte a 7,2 százalékot, vagyona pedig 37,9 milliárd euróval, 568 milliárd euróra gyarapodott. A vezetőség tájékoztatása szerint az Egyesült Államok és Irán közötti átmeneti tűzszünetnek köszönhetően bőségesen sikerült ledolgozni az előző negyedév veszteségeit. Az ABP hangsúlyozta, hogy portfólióját földrajzilag és az eszközosztályok tekintetében is diverzifikálja, és hosszú távú stratégiát követ, így az ellenállóbb a piaci ingadozásokkal szemben.

A fedezettségi ráta azt mutatja meg, hogy egy nyugdíjalap vagyona mekkora arányban fedezi a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjfizetési kötelezettségeit. Kiszámításához az alap befektetéseinek és egyéb eszközeinek értékét elosztják a várható nyugdíjkötelezettségek jelenértékével, majd százalékban adják meg – vagyis egy 127 százalékos mutató azt jelenti, hogy 100 eurónyi kötelezettségre 127 eurónyi vagyon jut. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb mozgástere lehet az alapnak nyugdíjemelésre, tartalékképzésre vagy az új rendszerbe történő kedvezőbb vagyonátadásra.

Az ABP idén januárban 2,84 százalékkal emelte a nyugdíjkifizetéseket, amivel teljes egészében ellensúlyozta a 2024 szeptembere és 2025 szeptembere közötti inflációt.

Az alap az elmúlt négy évben szinte minden esztendőben teljes mértékben növelni tudta a nyugdíjakat a rugalmasabb állami szabályozásnak köszönhetően, amelyet éppen az új rendszerre való átállási folyamat részeként vezettek be.

Az új rendszerre való áttéréskor az ABP egyéni számlákra osztja szét a teljes nyugdíjvagyont. Ennek során pontosan kiszámítják az egyes egyéni nyugdíjjogosultságok értékét, a közös tartalékba kerülő összeget, valamint a felosztható részt. Mindez elsősorban a 2026. december 31-i fedezettségi rátától függ: minél magasabb ez a mutató, annál nagyobb összeget oszthat szét az alap.

A holland nyugdíjalapok a korábbi, meghatározott kifizetésű, defined benefit (DB) rendszer felől mozdulnak el a befizetésalapú, defined contribution (DC) rendszer irányába. A DB-modellben a hangsúly azon van, hogy az alap egy előre meghatározott nyugdíjszintet vagy nyugdíjígéretet próbál teljesíteni; a DC-rendszerben viszont elsősorban az számít, hogy mennyi befizetés érkezik az egyén nevében, és azon milyen befektetési hozam keletkezik. Vagyis az új rendszerben a nyugdíj összege közvetlenebbül függ a befizetésektől és a piaci teljesítménytől, miközben a holland alapok továbbra is kollektíven fektetik be a vagyont, és bizonyos kockázatmegosztási elemeket is fenntartanak.

A PME nyugdíjalap szintén erős, 127,7 százalékos aktuális fedezettségi rátáról számolt be a második negyedév végén, szemben az első negyedév végi 121,5 százalékkal, miközben a szabályozói mutatója 124,6 százalékra emelkedett. Alae Laghrich, az igazgatótanács elnöke elmondta, hogy az alap kiegészítő intézkedésekkel védte fedezettségét a piaci ingadozásokkal szemben, így csökkentette a kamatkockázatot, és átmenetileg mérsékelte a részvénykitettségét is. Ezzel a portfólió kevésbé érzékeny az esetleges árfolyamesésekre, bár ennek ára, hogy az alap lemaradhat a részvényárak emelkedéséből származó profitról.

Laghrich hozzátette, hogy a holland jegybankkal (De Nederlandsche Bank – DNB) az átállás részleteiről folytatott egyeztetések gyakorlatilag lezárultak, és a felülvizsgált végrehajtási tervet is benyújtották már. A következő hónapokban átállási és adatmigrációs szimulációkat végeznek, valamint tesztelik az új folyamatokat és informatikai rendszereket. A PME befektetési hozama a második negyedévben 5,6 százalékra ugrott az első negyedévi 0,3 százalékról, míg a kezelt vagyon értéke 60,3 milliárd euróról mintegy 63,8 milliárd euróra emelkedett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ