BelföldSzerző: index 2026. 07. 24. 21 percnyi olvasás
Rekordot rekordra halmoz a magyar felsőoktatás.
Csütörtök este kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis közel háromnegyede a jelentkezőknek felvételt nyert az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tájékoztatása szerint. Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait állami finanszírozásban.
A legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományok (21 274 felvett hallgató), a pedagógus képzés (16 199), a műszaki tudományok (13 314), bölcsészettudomány (9855), informatika (7753), társadalomtudomány (7447), valamint az orvos és egészségtudomány (7432). A top szakok a felvett diákok száma alapján
Kiemelték, hogy a tanárképzés a létszámot tekintve folyamatosan növekedik, ebben az évben 16 199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre. Tanitó (2039) és osztatlan tanárképzésbe (2617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4656 hallgatóval.
A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja 13723 hallgatóval, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kap. A legmagasabb pontszám idén a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra kellett (477), ezt követte az ELTE jogász (467), PPKE jogász (467), PPKE pszichológia (462), Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven (459), valamint az ELTE pszichológia 455 ponttal.
Az idei felvételi eljárásban nagyon szoros együttműködésben alakították ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium-, az Oktatási Hivatal- és a felsőoktatási intézmények vezetői a ponthatárokat valamint a végleges felvehető létszámokat. A 2026-os tanév azonban nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet, ugyanis az új tanévvel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása is. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a hallgatók korszerű, a 21. század kihívásaira felkészítő képzésben részesüljenek, miközben a magyar felsőoktatás ismét szervesen kapcsolódik az európai és nemzetközi tudományos, valamint felsőoktatási térhez.
Ennek érdekében a minisztérium átfogó fejlesztéseket készít elő, amelyek erősítik az egyetemek szakmai autonómiáját, hallgatóközpontúságot, javítják az oktatás minőségét, bővítik a nemzetközi együttműködéseket, és kiszámítható, átlátható működési környezetet teremtenek a magyar felsőoktatás számára.
A megújítást az érintettek bevonásával kívánjuk végrehajtani. Fontosnak tartjuk, hogy már a felvételi első pillanatától megismerjük a fiatalok véleményét és ötleteit, hiszen a jövő felsőoktatását velük együtt kell alakítanunk
– fogalmazott Katz Sándor felsőoktatási államtitkár. A minisztérium hozzátette, hogy a felsőoktatás megújítása hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe: célja, hogy a hazai egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatók számára.
A BME közleményében arról írt, hogy egyre népszerűbbek a Műegyetem képzései, és a jelek szerint elsősorban azok körében, akik stabil alaptudással vághatnak neki a tanulmányaiknak. A felvettek száma és az átlagpontszám is nőtt a BME-n. Az általános felvételi eljárásban az idén majdnem 500-zal többen érték el a ponthatárt a BME-n, mint egy évvel korábban, a számuk ezzel épphogy 5500 alatt maradt. A felvettek körének bővülése így több mint 9 százalékos.
Ez azért igazán szép eredmény, mert a BME-re jelentkezők teljesítménye eközben jelentősen javult: az alapképzéseken a Műegyetem 8 karából 7-nél nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, létszámmal súlyozva 419,79 pontról 424,73 pontra. Ennek megfelelően a felvételi ponthatárok is emelkedtek, átlagosan 10 ponttal, de sok szak esetében a 20 pontot is elérte a változás mértéke. Az összehasonlítható szak- és finanszírozási párok közel háromnegyedében – 55-ből 41 esetben – magasabb a ponthatár, mint 2025-ben.
Az osztatlan és alapszakokra az idén 4516-an jutottak be, 439-cel többen, mint tavaly. A csaknem 11 százalékos növekedés nagy részét (424 fő) az államilag finanszírozott képzési formákra felvettek adják. A növekedés a Villamosmérnöki és Informatikai, az Építőmérnöki, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon a legnagyobb. A tudományterületeket nézve a létszámbővülésben a műszaki és az informatikai képzéseknek van jelentős szerepe. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon átlagosan csaknem 12 pont a növekedés mértéke, a gazdálkodás és menedzsment szakon például több mint 20 ponttal lett magasabb az átlag.
A mesterszakokon 59-cel nőtt a tavalyi létszám, 886-ról 945-re. Megjegyzendő, hogy más hazai egyetemektől eltérően a BME mesterképzésein jelentős a keresztféléves eljárásban felvételizők száma, és ha őket is ideszámoljuk, akkor az idén felvettek 77-tel vannak többen, mint tavaly. Az önköltséges képzéseknél különösen dinamikus a bővülés: a felvettek száma 24,4 százalékkal, 164-ről 204-re nőtt. Mindez nem meglepő azok után, hogy a felsőoktatási jelentkezések márciusi összesítésekor nagyot ugrott a BME-t első helyen megjelölők száma, így már csak négy nagy tudományegyetemet választotta a BME-nél több jelentkező.
Külön öröm számunkra, hogy nemcsak többen választották idén a BME-t, hanem a felvett hallgatók teljesítménye is tovább erősödött. A most felvételt nyertek olyan egyetemi közösséghez csatlakoznak, amely közel két és fél évszázada képez a világot alakító szakembereket. Most rajtuk a sor, hogy megtalálják a siker kulcsát, és tudásukkal formálják a jövőt
– mondta az eredményeket kommentálva Charaf Hassan rektor.
Minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13 723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE a tavalyinál 1140-nel több gólyát vett fel, így idén is az egyetem történetének legmagasabb felvételi létszámát érte el. Alapképzésre 8361, felsőoktatási szakképzésre 105, mesterképzésre 3678, osztatlan képzésre pedig 1579 fő nyert felvételt. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 11 004 fő kezdheti meg a tanulmányait, de tovább erősödött az érdeklődés az önköltséges képzések iránt: a jelentkezők és felvettek száma 2719 főre emelkedett. A növekedés azt mutatja, hogy a jelentkezők saját finanszírozás mellett is hosszú távon megtérülő befektetésnek tekintik az ELTE-n megszerezhető tudást és diplomát.
A jelentős létszámnövekedésben kiemelt szerepet játszik a gazdaságtudományi képzési terület, amelyre az egyetem a tavalyinál 700-zal több hallgatót vett fel (3345 fő). Ez a folyamat tovább erősíti az ELTE gazdasági képzéseinek helyét a hazai felsőoktatásban, és visszaigazolja a korszerű, gyakorlatorientált, ugyanakkor erős tudományos alapokra épülő képzési kínálat iránti jelentős érdeklődést. A legtöbb hallgatót
A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok között szerepel a jogász (878 fő), a nemzetközi gazdálkodás (810 fő), az osztatlan tanárképzés (701 fő), a gyógypedagógia (689 fő), a gazdálkodási és menedzsment (593 fő), valamint a programtervező informatikus (541 fő). A mesterszakok közül a pénzügy (326 fő), a pszichológia (291 fő), valamint a vezetés és szervezés (252fő) emelkedik ki.
Emellett a magyar jelentkezők körében továbbra is rendkívül népszerűek az ELTE angol nyelvű képzései. Ezeken 2026 szeptemberében összesen 1059 magyar hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A legkeresettebb angol nyelvű alapképzések a nemzetközi gazdálkodás, a nemzetközi tanulmányok, valamint a pénzügy és számvitel, a mesterképzések közül pedig a biológus, a mesterséges intelligencia informatikus, valamint a programtervező informatikus.
Az ELTE szombathelyi képzési helyszínén (ELTE SEK) szeptemberben összesen 1050 új hallgató kezdheti meg tanulmányait, közülük 514 fő pedagógusképzési, 186 fő bölcsészettudományi, 208 fő pedig gazdaságtudományi képzési területen. 2908 fővel rekordot döntött idén a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n. Az új hallgatók közül 1269-en tanárképzésben tanulnak majd, közülük 701-en osztatlan képzési formában.
Összesen 2531 diákot vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2026/2027-es tanévre a központi felvételi eljárásban. Ez 8 százalékkal több, mint tavaly: a kapacitást mind az alap-, mind a mesterszakokon növelték így idén ősztől csaknem 200 diákkal többen, összesen 2061-en tanulhatnak térítésmentesen a Corvinuson. A kapacitásban bővülő, népszerű alapszakok közé tartozik többek között az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi tanulmányok, a magyar nyelvű pénzügy és számvitel, illetve az alkalmazott közgazdaságtan képzés angol és magyar nyelvű formája is. Alapképzésen 1727, mesterképzésen 726, osztatlan képzésen pedig 78 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
Nemzetközi eljárásban 990 fő tett sikeresen eleget a felvételi követelményeknek, és köteleződött el a Corvinus felé akár önköltséges, akár államközi megállapodásokon alapuló ösztöndíjas formában. A 670 önköltséges hallgató közül 40-en szereztek Corvinus ösztöndíjas helyet, míg 300-an Stipendium Hungaricum, 20-an pedig Magyar Diaszpóra ösztöndíjjal érkeznek az egyetemre. A nemzetközi hallgatók mintegy kétharmada alapszakon kezdi meg a tanulmányait – idén több mint 100 országból.
Különösen fontos eredmény, hogy idén rekordszámban tudunk magyar hallgatóknak térítésmentes tanulási lehetőséget nyújtani az elmúlt évekhez képest. Emellett a nemzetközi toborzásban is jelentős előrelépést tettünk, a külföldről érkező hallgatók növekvő jelenléte pedig az egyetem nemzetközi karakterét erősíti. A Magyarországon kívüli diákok arányának emelkedése hosszú távon abban is segít, hogy alkalmazkodjunk a demográfiai változásokhoz és ahhoz a piaci trendhez, hogy egyre kevesebb diák készül mesterképzésre. A tehetséges magyar és nemzetközi hallgatók számának együttes növelésével fenntarthatjuk képzéseink kapacitását, és tovább erősíthetjük a Corvinus versenyképességét
– mondta Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
Az egyetem szerint a legjobb képességű diákok továbbra is a Corvinusra jelentkeznek a központi felvételi eljárás adatai alapján. A Corvinus térítésmentes alapképzéseire 420 pont alatt, az önköltséges helyeire 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél a Corvinuson húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül. A három legmagasabb corvinusos alapszakos ponthatár angol nyelvű képzéshez tartozik:
A magyar nyelvű pénzügy és számvitel szakhoz 443 pont, az üzleti adattudomány szakhoz 442 pont, a filozófia, politika, gazdaság szakra 440 pont volt szükséges. Az alkalmazott közgazdaságtan magyar nyelvű programjához 438 pont, az angol nyelvű képzéséhez 432 pont lett a ponthatár. Az angol nyelvű kommunikáció és médiatudomány alapképzésre 431 pont, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan szakra 430 pont volt a minimum a térítésmentes formában.
Az idei felvételi eljárás statisztikái ismét azt igazolták, hogy a Szegedi Tudományegyetem stabil vonzerővel bír. A legtöbb hallgatót továbbra is nappali képzésekre vették fel, ugyanakkor a levelező képzések iránti érdeklődés is erős maradt, ami jól mutatja az egész életen át tartó tanulás iránti igény növekedését. A felvételi eredmények azt mutatják, hogy az SZTE továbbra is a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb intézménye.
Képzéseink iránt valamennyi tudományterületen jelentős az érdeklődés, ami egyszerre szól az oktatás minőségének, kutatási teljesítményünknek és hallgatóbarát egyetemi környezetünknek. A kiemelkedő eredmény másik oka, hogy az intézmény szabadon gazdálkodhatott az állami ösztöndíjas kapacitásokkal, csoportosíthatott át például bölcsész vagy társadalomtudományi képzési területekre, és az igényeknek megfelelően optimalizálhatta finanszírozott kapacitásait
– emelte ki Rovó László, az SZTE rektora.
Az SZTE szinte minden képzési területen jelentős hallgatói létszámot ért el. A legnagyobb képzési területek közé tartozik
A felvételizők eligazodását a különböző képzések felvételi követelményei között idén is az SZTE Pontkalkulátor segítette, melyben több mint 150 000 kalkulációt végeztek a felvételizők. A kalkulátor segítségével a számukra legnagyobb felvételi esélyt biztosító képzést is megtalálhatták.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) az utóbbi közel másfél évtized legjobb eredményével zárta a 2026. évi általános felvételi eljárást, ugyanis több mint 6600-an kerültek be Magyarország első egyetemére. A jelentkezők közel 8 százalékpontos emelkedése a felvettek számában is megmutatkozott: a tavalyi kiváló eredményt is meghaladva 336 fővel, 5,3 százalékponttal több hallgató került be idén a PTE-re a központi felvételi eljárásban.
A friss felvételi eredmények kapcsán Fábián Adrián, az egyetem rektora elmondta: „Örömteli, hogy a PTE iránti bizalom töretlen, hiszen a jelentkezők számának országos emelkedése egyetemünk esetében is megmutatkozott. Mintegy 1300 fővel többen jelentkeztek hozzánk, és közel 500 fővel nőtt az első helyes jelentkezők száma is. Ez a bizalom megmutatkozott a felvett hallgatók számában is, így az elmúlt időszak legjobb eredményével, több mint 5 százalékpontos növekedést könyvelhet el a Pécsi Tudományegyetem”.
A képzések között továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak a gyógypedagógia, az ápolás és betegellátás alapképzés különböző szakirányai, a pszichológia, a gazdálkodás és menedzsment, az óvodapedagógus és a mérnökinformatikus alapképzések, a jogász, az általános orvos, a gyógyszerész, a fogorvos és a grafikusművész osztatlan képzések, és idén is nagy volt az érdeklődés az osztatlan tanári szakok és a rövid ciklusú mestertanár képzések iránt is
– tette hozzá Fedeles Tamás, a PTE általános és oktatási rektorhelyettese.
A hatezerhatszáznál is több (6 625 fő) felvett hallgató 64 százaléka a PTE valamely alapképzésén, 16 százaléka osztatlan képzésen, míg 17 százaléka mesterképzésen kezdheti meg tanulmányait, a FOKSZ képzéseken pedig a felvettek 3 százaléka fog tanulni. Az állami ösztöndíjas helyek népszerűsége továbbra is töretlen, a felvettek mintegy 76 százalékát a támogatott szakokra vették fel, valamint az önköltséges hallgatók száma is nőtt. A felvettek 61 százaléka nappali munkarendben fog tanulni.
A Pécsi Tudományegyetem általános felvételi eljárásban elért eredményeit tovább javítják majd a külföldi hallgatók és a pótfelvételi eljárásban bekerülő hallgatók, valamint a szakirányú továbbképzésekre és a doktori képzésre felvettek. Mindezeket figyelembe véve 2026 őszén várhatóan több mint 9000 új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen.
A Miskolci Egyetemre 3739 jelentkező nyert felvételt a 2026. évi általános felvételi eljárásban, 380 fővel többen, mint egy évvel korábban. A felvettek diákok 76,7 százaléka, összesen 2869 hallgató magyar állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait, ami azt jelenti, hogy az állami ösztöndíjas helyekre felvett diákok száma egy év alatt közel 16 százalékkal emelkedett. Az idei felvételi eredmények a Miskolci Egyetem iránti erőteljes érdeklődésről tanúskodnak.
A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar látványosan erősödött, a képzésekre 179 hallgató nyert felvételt. A műszaki földtudományi képzést 63-an választották, emellett a környezetmérnöki és az újonnan induló építőmérnöki alapképzésen is több mint 30-30 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar miskolci képzései közül a vegyészmérnökin 50, az anyagmérnöki alapszakon pedig 32 új hallgató kezdheti meg tanulmányait ősszel. A kazincbarcikai kihelyezett képzésen 9 fővel indul a vegyészmérnöki szak.
A Gépészmérnöki és Informatikai Karon 731 új hallgató kezdheti meg tanulmányait. A legnépszerűbb alapképzések a villamosmérnöki 153, a gépészmérnöki 115, a logisztikai mérnöki 103, valamint a mérnökinformatikus 76 felvett hallgatóval. Az Állam- és Jogtudományi Karon idén 17 százalékkal nőtt a felvételt nyert hallgatók száma: 573-an kezdhetik meg tanulmányaikat. A legnépszerűbb továbbra is az osztatlan jogászképzés, amelyen valamennyi munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve 322-en kezdhetnek szeptemberben, míg az igazságügyi igazgatási alapszakra 112 hallgatót vettek fel.
A Gazdaságtudományi Kar 711 új hallgatót vett fel ebben a felvételi eljárásban, ami több mint 15 százalékos növekedés az előző évvel összehasonlítva. A pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás állami ösztöndíjas nappali képzéseire egyaránt 440 pontos ponthatárral lehetett bekerülni, a sportszervezés képzés pedig továbbra is kiemelkedően népszerű, erre 69 új hallgató jutott be.
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a legtöbb hallgatót vette fel az egyetem karai közül: összesen 892 diákot, ami 25 százalékkal több, mint 2025-ben. A gyógypedagógia képzésen 255, a tanító alapképzésen 127, a szociális munka képzésen pedig 59 fő kezdheti meg tanulmányait. A pedagógus mesterképzésekre összesen 189 hallgatót vettek fel, közülük a legtöbben a három féléves matematikatanár- és közgazdásztanár-képzést választották, ezekre 26 és 22 fő jutott be. A hagyományos bölcsészeti képzések iránt is jelentős maradt az érdeklődés: az anglisztika szakra 44, a régészeti alap- és mesterképzésekre 16, a történelemhez kapcsolódó alap- és tanárképzésekre pedig összesen 40 hallgatót vettek fel.
Az Egészségtudományi Kar képzéseire összesen 462 hallgató nyert felvételt, amelyből Miskolcon 425-en kezdhetik meg tanulmányaikat: az ápolás és betegellátás, ápoló és gyógytornász szakirányain 192-en, míg az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzésen 87-en. A sátoraljaújhelyi kihelyezett képzésre összesen 37 hallgató nyert felvételt: ápoló szakirányra 8 fő, a védőnő szakirányra pedig 29 fő.
A Bartók Béla Zeneművészeti Kar képzéseire összesen 78 hallgatót vettek fel. A miskolci képzési helyszínen 55-en kezdhetik meg tanulmányaikat művészeti alap- és mesterképzéseken, valamint tanár- és művésztanár-képzéseken. A budapesti telephelyen működő kortárs könnyűzene alapképzésre 23 hallgató nyert felvételt, akik hét szakirányon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől.
Jöjjön a végére néhány nyalánkság a Miskolci Egyetem 2026-os évi általános felvételi eljárásáról:
Csütörtök este kiderült, hogy összesen 4697 elsőéves kezdheti meg szeptemberben a tanulmányait a Széchenyi Egyetemen, ami szinte megegyezik a tavalyi, rekordot jelentő 4739-es adattal. A legtöbb szakon több – nem ritkán sokkal több – pontra volt szükség a bejutáshoz, mint egy évvel korábban. Műszaki területen nappali tagozaton, állami ösztöndíjas képzésben például a járműmérnöki alapszak ponthatára 356-ról 390-re, a mérnökinformatikusé 334-ről 399-re, a programtervező informatikusé 390-ről 408-ra, a gépészmérnökié 339-ről 359-re, a mechatronikai mérnökié 328-ról 360-ra, a gazdaságinformatikusé 294-ről 352-re, a villamosmérnökié 352-ről 370-re, az építészmérnökié 399-ről 430-ra, az építőmérnökié 372-ről 400-ra, a logisztikai mérnökié 350-ről 367-re, míg a közlekedésmérnökié 330-ról 352-re emelkedett.
Hasonló tendencia figyelhető meg más területeken is: a gyógypedagógia szak ponthatára 265-ről 363-ra, a tanítóé 283-ról 322-re, a nemzetközi tanulmányoké 409-ről 426-ra, a szociálpedagógiáé 294-ről 331-re, a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű képzésé 369-ről 426-ra, a turizmus-vendéglátásé pedig 394-ről 406-ra nőtt. Számos szintén népszerű, állami ösztöndíjas képzésen 400-nál több pont kellett a bejutáshoz. Ilyen például nappali tagozaton a gazdálkodás és menedzsment (427), illetve a kereskedelem és marketing (424), vagy levelezőn a jogász (433).
Az idei felvételi eredmények ismét azt igazolják, hogy töretlen az érdeklődés a Széchenyi István Egyetem képzései iránt. Külön öröm számunkra, hogy a felvettek száma megközelíti a tavalyi rekordot, miközben az elmúlt évinél mintegy százzal több állami ösztöndíjas hallgató kezdheti meg tanulmányait intézményünkben. Mindez azt mutatja, hogy egyszerre tudjuk megőrizni széles képzési kínálatunkat és folyamatosan emelni annak minőségét. Különösen biztatók a gazdaságtudományi szakok imponáló pontszámai, valamint a műszaki, az informatikai és a társadalomtudományi képzések erősödése
– fogalmazott Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese.
A karok közül minden eddiginél magasabb ponthatárok születtek az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, ahol az elsőéveseket gyakorlatorientált, ipari fókuszú képzések várják. A legkedveltebb ezúttal is a magyar nyelvű járműmérnöki alapszak volt, amelyen a felvettek pontátlaga meghaladta a 420-at. A kar második legnépesebb szakja a gépészmérnöki alapszak lett, amelynek ponthatára kereken 20-szal nőtt. Ebben az évben a tavalyinál is többen választották az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar szakjait. A hallgatói létszám mellett ráadásul a felvételi pontszámok is növekedtek – a már említetteken túl az osztatlan építészmérnöki szakra például 464, az angol nyelvű logisztikai mérnökire 380 ponttal lehetett bejutni.
Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon továbbra is a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus és a programtervező informatikus szakok adják a hallgatói létszám gerincét. A kínálat egyik legfontosabb új eleme a most induló mesterséges intelligencia informatikus mesterszak, amely kiugró érdeklődést váltott ki a jelentkezők körében. Az informatika, a szoftverfejlesztés és az automatizálás területei mellett a klasszikus mérnöki képzések (villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki) ugyancsak dinamikusan erősödnek. Sokatmondó, hogy a felvett hallgatók átlagpontja a programtervező informatikus szakon 445, a mérnökinformatikuson 442, a villamosmérnökin 423, a mechatronikai mérnökin pedig417 volt.
Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon emelkedett az állami ösztöndíjas hallgatók száma, miközben a nemzetközi érdeklődés is tovább erősödött. Az állami ösztöndíjas felvettek körében az agrár alap-, mester- és osztatlan képzések egyaránt növekedést értek el. A legnépszerűbb képzések közé a környezetmérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az élelmiszermérnöki és az állattenyésztő mérnöki szakok, továbbá az ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember, az agrármérnök tanár és az osztatlan agrármérnök képzés tartozik. A nappali alapszakok közül többön – így az agrármérnökin, a környezetmérnökin vagy éppen mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnökin – a 400-at közelíti a felvettek pontátlaga.
Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon 20 százalékkal emelkedett a felvett hallgatók összlétszáma, s emellett a legtöbb szakon jelentősen nőtt a felvételi ponthatár. Itt a csúcsot a levelező munkarendű gyógypedagógia tartja 438, valamint az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok 435 ponttal. A stabil létszámokkal működő alapszakokon kívül idén levelező tagozaton a szociális munka alapszak is előremutató létszámmal indul, csakúgy, mint valamennyi mesterszak. Az angol nyelvű képzések iránt szintén növekszik az érdeklődés a magyar és a nemzetközi jelentkezők körében.
A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon folytatódott az elmúlt évek pozitív tendenciája: a tavalyinál mintegy 130-cal – azaz 33 százalékkal – több jelentkező nyert felvételt. A bővüléshez hozzájárult, hogy szeptembertől két új mesterszak – a kriminológia, valamint a digitális gyermekjogi és ifjúságvédelmi mesterszak – is elindul, emellett nőtt a jogász szak állami ösztöndíjas keretszáma, amelyre nappali tagozaton minimum 407 pont kellett a bejutáshoz. Az Egészség- és Sporttudományi Kar valamennyi szakán jelentősen emelkedtek a bejutáshoz szükséges ponthatárok. A legnagyobb mértékben az egészségtudományi területen induló alapszakok nappali tagozatain, így az ápoló, a szülésznő és az egészségügyi szervező képzéseken nőtt a felvettek száma. Újdonság a szakedző mesterszak (12 sportágban), valamint a kar nemzetköziesítésének következő lépéseként két újabb angol nyelvű program (az egészségügyi menedzser és a táplálkozástudományi mesterszakok).
A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon több szakon jelentősen emelkedtek a ponthatárok, ami visszaigazolja a kar nemzetközi akkreditációhoz kapcsolódó céljainak eredményességét. Kiemelkedően keresett a két éve indított angol nyelvű nemzetközig azdálkodás alapszak. A 450 pontot közelíti vagy meghaladja a felvettek pontátlaga a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és turizmus-vendéglátás szakokon. A Művészeti Karon csaknem négy százalékkal nőtt a felvettek száma. A designképzésekre kiváló pontszámokkal érkeznek az elsőévesek – a ponthatárok az alapszakokon megközelítették a 400-at –, a zeneművészeti felvételi vizsgák pedig azt mutatják, hogy rendkívül tehetséges fiatalok kezdik meg tanulmányaikat. Szeptembertől az országban egyedülálló, egyéves társulati zeneművész mesterszak is indul a Győri Filharmonikus Zenekarral együttműködésben.
Közel 30 százalékkal emelkedett a pedagógus alapszakokra felvett hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. A váci és budapesti campusszal rendelkező intézmény óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakján is csúcsot döntött a leendő elsőévesek száma, de a nappali tagozatos tanítóképzést is többen kezdhetik el, mint 2025-ben. A tanító BA-szak népszerűsége idén országosan is nagyot nőtt, 30 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott.
Minden szakon, a nappali és levelező képzéseken, az alap- és mesterszakokon is emelkedett az új hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, ezzel újabb rekordot döntött az intézmény – derült ki a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetésekor. A pedagógusokat és segítő szakembereket képző intézményt idén közel 900-an jelölték meg első helyen, szeptemberben pedig több mint 520 hallgató kezdheti meg tanulmányait a váci és a budapesti campuson.
Évtizedekig sokan parkolópályaként végezték el a tanító szakot, most azonban kifejezetten magas a társadalmi elismertségük a munkájukat kiválóan végző tanítóknak, akik összetett – kreatív, változatos, értékteremtő – munkát végeznek. Biztató, hogy egyre többen látják meg ezt a szinte missziós lehetőséget
– mondta Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora arról, hogy idén országszerte több mint 3100-an, vagyis 25 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén a tanító BA-szakot, mint egy évvel korábban.
Az Apor tanító BA-szakján szeptemberben több mint 60 tanítójelölt kezdi meg tanulmányait, a nappali tagozatra bekerült hallgatók száma a tavalyi duplájára ugrott. Az intézmény egészében is másfélszeresére emelkedett a nappali alapszakokat választó, sikeres felvételizők száma, ami a pedagógus-utánpótlás szempontjából pozitív tendencia. Országosan ugyanis jó ideje a levelező forma dominál, amely elsősorban nem a frissen érettségizett diákokat vonzza, miközben az óvodákban és iskolákban komoly problémát jelent a legfiatalabb pedagógusgeneráció hiánya.
A főiskola óvodapedagógus alapszakján is tovább emelkedett idén a felvételizők száma: a képzést 10 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén, mint egy évvel korábban. Közülük 170-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, egy részük angol nyelvű képzésen vagy nemzetiségi szakirányon tanul majd. Emellett a 2026-os felvételin 40 százalékkal ugrott meg az elsőhelyes jelentkezők száma az Apor népszerű csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szakján is, amelynek végzettjei elsősorban önkormányzati, egyházi, magán- és alapítványi bölcsődékben helyezkedhetnek el. Az ide felvételizők közül 124-en jutottak be a képzésre, míg a legnagyobb növekedést idén a szociálpedagógia alapszakon könyvelhették el, amely 70 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott, mint egy évvel korábban.
A ponthúzást követően kiderült, idén is emelkedett a felvételt nyert hallgatók száma a Kodolányi János Egyetemen. A következő tanévben 1600 fő kezdheti meg tanulmányait az intézményben alap- és mesterképzéseken Székesfehérváron és Budapesten. A legnépszerűbb szak a Gazdálkodási és menedzsment lett 300 fővel, majd következik az Emberi erőforrások 250 fővel, a dobogó képzeletbeli harmadik fokán pedig a Kommunikáció- és médiatudomány végzett 200 fővel. Kiemelkedően teljesített idén a Közösségszervezés 180 fővel, a Turizmus-vendéglátás 130 fővel és a Szociális munka 125 fővel.
Az elmúlt évtized legtöbb hallgatója Székesfehérváron, ugyanis az intézmény székhelyén, a székesfehérvári képzési helyszínen 400 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Idén 1200-an választották a levelező és távoktatási formákat. A Kodolányi János Egyetemen 2014 óta működik kidolgozott online oktatási forma, amely egyedülállóan rugalmasan alkalmazkodik a hallgatók élethelyzetéhez.
(Borítókép: Pont Ott Parti 2026. július 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi
