A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített friss, reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek mindössze negyede (25 százalék) gondolja úgy, hogy Sulyok Tamás méltó volt vagy a jövőben méltó lehet az államfői tisztség betöltésére. Még alacsonyabb azok aránya, akik szerint képes megtestesíteni a nemzet egységét: ezt csupán a válaszadók 20 százaléka gondolja így. A felmérés szerint 26 százalék véli úgy, hogy a Fidesz-kormányok idején Sulyok Tamás fontosnak tartotta a demokratikus államműködés védelmét.

A felmérés szerint a magyarok 31 százaléka attól tart, hogy Sulyok Tamás alkotmánymódosítással történő leváltása alááshatja a jogállamiságot, és egy önkényuralmi rendszer kiépítésének fontos állomása lehet. Ezzel szemben a megkérdezettek 60 százaléka nem lát ilyen kockázatot, míg 9 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a jogállamisági aggályok hiánya nem jelenti automatikusan a leváltás támogatását. 

A Publicus összegzése alapján 45 százalék szerint „minden rendben van” Sulyok Tamás leváltásának módjával, 31 százalék szerint felmerülnek jogállamisági aggályok, míg 15 százalék szerint a módszer ugyan nem vet fel jogállamisági aggályokat, azt nem tartják szimpatikusnak. A felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele pozitív jelentőséget tulajdonít a Sulyok leváltása körüli közéleti vitának. A válaszadók 36 százaléka úgy véli, hogy az egy új, demokratikusabb rendszer kiépítésének fontos része, további 17 százalék pedig elsősorban szimbolikus jelentőséget tulajdonít neki.

Ezzel szemben 24 százalék szerint az eljárás azt üzeni, hogy a Tisza-kormány semmibe veszi a demokratikus intézményrendszereket. A megkérdezettek 13 százaléka úgy gondolja, az ügynek nincs különösebb jelentősége, míg 11 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani.

A Publicus felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége, 21 százaléka Bárándy Pétert látná szívesen a köztársasági elnöki poszton, a Tisza Párt szimpatizánsai körében pedig 34 százalékos támogatottságot élvezett. A kutatás értelmezését ugyanakkor árnyalja, hogy Magyar Péter a felmérés adatfelvételének idején egyértelművé tette: az általa „óellenzékinek” nevezett jelöltek nem jöhetnek szóba, utalva Bárándy Péterre.

A közvélemény-kutatás július 16. és 21. között készült, Magyar Péter pedig július 19-én jelentette be álláspontját, így nem ismert, hogy nyilatkozata milyen mértékben befolyásolta a válaszadókat. A további jelöltek közül Forsthoffer Ágnest a megkérdezettek 7 százaléka, Orbán Viktort 6 százaléka, Polgár Juditot pedig 5 százaléka támogatná államfőnek. Polgár Judit időközben jelezte, hogy nem vállalná a jelölést. Pálinkás József 3, Márki-Zay Péter 2 százalékos támogatottságot ért el.

A lehetséges jelöltek köre ugyanakkor nem merül ki a közvélemény-kutatásokban szereplő nevekben. Laczó Adrienn ügyvéd – aki korábban több nagy nyilvánosságot kapott büntetőügyben, köztük az ukrán pénzszállítók, Szabó Bence és Gyárfás Tamás védőjeként is eljárt – az Indexnek úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek tartja, hogy Puzsér Róbert és támogatói benne látják az ideális köztársasági elnököt. Hozzátette, ha konkrét formában is felkérnék, akkor fontolóra venné a jelöltséget.

(Borítókép: Orbán Viktor 2026. július 22-én. Fotó: Németh Kata / Index)