EgyébSzerző: John Woods 2026. 07. 24. 4 percnyi olvasás
Több mint 101 000 hallgató kezdi meg felsőoktatását a magyar egyetemeken – íme, mit kell tenniük ezután. #felsőoktatás #egyetem #budapest #magyaregyetemek #külföldihallgatók Olvass tovább: https://dailynewshungary.com/hungarian-universities-new-students-what-next/
Több mint 101 ezer hallgató kezdi meg felsőoktatási tanulmányait a magyar egyetemeken idén szeptemberben, köztük jelentős számban külföldről is. Összegyűjtöttük azokat a kulcsfontosságú pontokat, amelyeket az újonnan felvett hallgatóknak figyelniük kell, a legnépszerűbb egyetemeket és képzéseket, valamint azt, hogy mit ígér az új kormány a tanulmányaikat megkezdőknek.
Országszerte 140 427 jelentkező esetében tették közzé a 2026-os felvételi küszöböt, és 101 572 diák kapott SMS-t arról, hol kezdi meg tanulmányait alig több mint hat hét múlva – jelentette be az oktatási és gyermekügyminiszter a közösségi médiában.
Lannert Judit megjegyezte, hogy 77 853 diák szerzett államilag finanszírozott helyet. A legnépszerűbb szak az üzleti élet és a közgazdaságtan, 21 274 felvételivel, a legkeresettebb az üzleti adminisztráció és menedzsment szak, amelyen 5929 hallgató vett részt – írja az MTI.

Az idei felvételi arány 72 százalék, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők közel háromnegyedét befogadták – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A felsőoktatás reformja hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe – hangsúlyozta a tárca, amelynek célja, hogy az egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket kínáljanak.

A vezető szakterületek idén a gazdálkodás és a közgazdaságtan (21 274 hallgató), a tanárképzés (16 199), a mérnökképzés (13 314), a bölcsészettudomány (9 855), az informatika (7 753), a társadalomtudomány (7 447), valamint az orvos- és egészségtudomány (7 432) szerepelnek.
A legnépszerűbb tanfolyamok a következők:
Tovább növekszik a pedagógusképzés, idén 16 199 felvételivel. Rekordszámú, 4656 diák iratkozott be alapfokú (2039) és osztatlan tanárképzésre (2617).
A legtöbb hallgatót ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) veszi fel, 13 723 felvételivel, az első tízben három technikailag fókuszált intézmény is szerepel.
A legmagasabb pontszámot a Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi üzleti szakára írták elő, ezt követi az ELTE jog (467 pont), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joga (467), a Pázmány pszichológia (462), a Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven (459) és az ELTE pszichológia (455).

Bár a legutóbbi jelentés nem részletezi az újonnan felvett külföldiek számát, a Központi Statisztikai Hivatal előzetes statisztikái szerint a 2025/2026-os tanévben 49 458 külföldi hallgató tanult Magyarországon, túlnyomó többségük – 46 813 fő – nappali tagozaton.
A Corvinuson 990 hallgatót vettek fel nemzetközi eljárásokkal, önköltségesen vagy kétoldalú ösztöndíjrendszeren keresztül. Az ELTE jelentése szerint idén szeptemberben 1059 új hallgató kezd angol nyelvű képzést, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) pedig több mint 700 külföldi hallgatót vár angol nyelvű képzéseire.
Az erős bérbeadási kereslet és az emelkedő árak jellemezte magyarországi ingatlanpiacon továbbra is az egyetemi városok a legfontosabb hotspotok. A belépési küszöbök közzétételét követően akár 5 százalékkal is emelkedhetnek a bérleti díjak a nyáron – véli Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum munkatársa hozzátette, októberre enyhülhet a piac, az árak 2-4 százalékkal esnek.
Budapesten a havi bérleti díjak az egyetemi csomópontok közelében 205-304 ezer forint között mozognak, a VII. kerület a legolcsóbb, a IX. kerület a legdrágább. Az elmúlt öt évben a bérleti díjak legalább 50 százalékkal emelkedtek – egyes területeken pedig megduplázódtak.
A vidéki városok közül Debrecen 200 ezer forint körüli átlagbérleti díjjal tűnik ki, Szeged és Pécs 150 ezer körül mozog.
Az eredményhirdetés után meredeken megugrott a kereslet, mintegy 30 százalékkal nőtt a megkeresések száma – mondta Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan munkatársa.
Molnár hozzátette: az elmúlt öt évben közel a duplájára nőttek az egyetemi városok négyzetméterárai.
Az öt évnél hosszabb tartózkodást tervezők számára Pásztor szerint általában gazdaságosabb a vásárlás, mint a bérlés. Rövidebb időszakokra továbbra is a bérlés a jobb megoldás.
A piaci kamatozású hitelekkel a budapesti vásárlás jellemzően csak több mint tíz év után válik költséghatékonyabbá. A vidéki nagyvárosokban hasonló az időkeret, de Miskolcon akár öt év is lehet. Támogatott finanszírozás és részbérbeadás esetén ez az időszak három-öt évre csökkenhet.

A magyar lakásárak továbbra is a leggyorsabban növekvő európaiak között vannak: 2015 óta négyszeresére nőttek, míg az EU-átlag mindössze 65 százalékos volt - mondta Horti Flóra, az MBH elemző központjának munkatársa. A növekedés várhatóan mérséklődik, 2026-ra országosan 8-13 százalékos áremelkedést prognosztizálnak.
A diákszállások régóta fennálló hiánya továbbra is sokakat a magánbérleti piac felé taszít.