A Ferencváros továbbra is messze a legnépszerűbb magyar futballklub. Az IDEA Intézet kutatása szerint jelenleg mintegy egymillió hazai felnőtt vallja magát fradista szurkolónak, ami több mint négyszerese a népszerűségi rangsor második helyén álló Újpest táborának. Bár júniusra a magyar futballszurkolók körében összességében már a Tisza Párt támogatói kerültek többségbe, a Ferencváros-drukkerek között továbbra is a Fidesz–KDNP számít a legnépszerűbb politikai erőnek – még úgy is, hogy a kormánypártok támogatottsága ebben a körben érezhetően visszaesett.

Az NB I iránti rendszeres érdeklődés már jóval szűkebb kört érint. Az IDEA Intézet felmérése szerint 2026 júniusában a felnőtt lakosság mindössze tizede állította, hogy rendszeresen követi az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. Ez nagyjából 800 ezer embert jelent. Hasonló nagyságrendű azoknak a tábora is, akik ugyan nem számítanak rendszeres nézőnek, de évente több NB I-es mérkőzést is megnéznek. A két csoport együtt mintegy 1,6 millió felnőttet tesz ki, vagyis ennyien követik kisebb-nagyobb rendszerességgel a magyar élvonal eseményeit.

A Fradi dominál, de a közvélemény mást is lát

A lakosság további 14 százaléka évente legfeljebb egy alkalommal – vagy még ennél is ritkábban – néz NB I-es mérkőzést. Őket a kutatás alapján már aligha lehet a magyar bajnokság tényleges követői közé sorolni. Bár az NB I-es mérkőzéseket rendszeresen nézők száma nem éri el a kétmillió főt, ennél jóval többen kötődnek érzelmileg valamelyik hazai futballklubhoz. Az IDEA Intézet felmérése szerint júniusban a felnőtt lakosság 31 százaléka – több mint 2,4 millió ember – vallotta magát valamely magyar csapat szurkolójának.

A hazai klubok közül továbbra is toronymagasan a Ferencváros vezeti a népszerűségi listát. A felnőtt lakosság 13 százaléka, vagyis valamivel több mint egymillió ember nevezte magát fradistának, ami továbbra is kiemelkedő fölényt jelent a mezőnyben. A felmérés ugyanakkor a klub számára kedvezőtlen folyamatot is jelez.

A magyar élvonal megítélését az is jelentősen befolyásolja, hogy a közvélemény többsége szerint az elmúlt években nem minden klub versenyzett azonos feltételek mellett. Az IDEA Intézet 2026 júniusi felmérése szerint a felnőtt lakosság 57 százaléka úgy véli, egyes NB I-es csapatok politikai kapcsolataik miatt kivételezett helyzetbe kerültek, és a többieknél jóval nagyobb állami támogatásban részesültek. Ezzel szemben mindössze 28 százalék utasította el egyértelműen ezt az állítást.

Amikor a válaszadókat arról kérdezték, mely klubokat tartják a rendszer kedvezményezettjeinek, toronymagasan a Ferencváros (71 százalék) és a Puskás Akadémia (68 százalék) végzett az első két helyen. Jelentősen kisebb arányban, de sokan említették még az MTK-t (18 százalék), a Kisvárdát (16 százalék), valamint az Újpestet és a Debrecent (egyaránt 12 százalék), illetve a Honvédot (11 százalék) is.

A Fradi-tábor lassabban fordul

A futballszurkolók politikai preferenciái hosszú időn keresztül eltértek az országos trendektől. A NER éveiben a Fidesz–KDNP rendre az átlagnál erősebb támogatottságot élvezett ebben a közegben, és ez még akkor is így volt, amikor országosan már látványosan átrendeződtek az erőviszonyok. 2024 októberében például, amikor a közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt országos támogatottságban utolérte a kormánypártokat, a futballszurkolók körében ennek még alig volt nyoma.

Ebben a csoportban a Fidesz–KDNP támogatottsága 48 százalékon állt, míg a TISZA Párté mindössze 30 százalék volt. Kevesebb mint két év alatt azonban jelentős fordulat következett be.

A politikai erőviszonyok átrendeződése a Ferencváros szurkolótáborát sem kerülte el, a változás azonban itt jóval visszafogottabb volt, mint a magyar futballszurkolók egészében. Míg az összesített adatokban már a Tisza Párt került többségbe, a fradisták körében júniusában továbbra is a Fidesz–KDNP maradt a legerősebb politikai erő: a klub szurkolóinak 42 százaléka a kormánypártokat, 28 százaléka pedig a TISZA Pártot támogatta.

A változás mértéke ugyanakkor itt is számottevő. A Fidesz–KDNP támogatottsága a Ferencváros szurkolói között 2024 októbere és 2026 júniusa között 59 százalékról 42 százalékra csökkent, miközben a TISZA Párté 11 százalékponttal emelkedett. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a politikailag bizonytalan fradisták aránya is: a korábbi 4 százalékról 24 százalékra.

(Borítókép: Az 2014-ben fölavatott Groupama Aréna labdarúgó pályájának és 23 704 ülőhelyet tartalmazó lelátójának részlete. Fotó: Jászai Csaba / MTI)