Huszonhét robbanótest került elő a Dunából Százhalombattánál a folyó alacsony vízállása miatt. A legtöbbre a parton sétálók bukkantak rá, a tűzszerészek szerint a vízben talált bombák és gránátok még nyolcvan évvel a második világháború vége után is életveszélyesek. A helyi polgárőrök figyelnek arra, hogy ne történjen tragédia.

Szalai Attila, a Százhalombattai Polgárőr Egyesület elnöke arról számolt be az RTL Híradónak, hogy amikor az első robbanószerkezetet megtalálták, a tűzszerészek a helyszínre mentek, akik aztán találtak még kettőt. A polgárőr arról is beszámolt, hogy a vízállás csökkenésével szinte „mindennapos vendégeik” lettek a tűzszerészek.

A vízben talált bombákat a polgárőrök karókkal megjelölték és körbekerítették a bombaszakértő megérkezéséig.

Szalai Attila elmondta, hogy a vízi és a szárazföldi aknák nagyon hasonlítanak egymáshoz, „nem tudhatjuk, hogy a németek kétségbeesésükben szárazföldi aknát raktak a partra, vagy vízit”.

A második világháború óta maradhattak a Dunában

A szakértő szerint a robbanótestek akkor kerültek a Dunába, amikor a második világháborúban Ercsinél és Százhalombattánál vonult át a második ukrán front a németek nyomában. 

Czető Roland, a tűzszerészezred főhadnagya elmondta, bár a gránátok és egyéb robbanótestek kívülről rozsdásak lehetnek, a belső szerkezetük még mindig működőképes lehet, a robbanóanyag pedig mai napig robbanóképes.

A Margit-sziget déli csúcsánál szintén egy feltételezett robbanószerkezet került elő csütörtökön, a rendőrség a Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület segítségével őrzi a helyszínt. A szerkezetet pénteken hatástalanítják.

Hétfőn Horvátországban vált láthatóvá egy feltételezhetően 1937-ben elsüllyedt hajóroncs.