GazdaságSzerző: origo 2026. 07. 24. 1 percnyi olvasás
Újabb nemzetközi kereskedelmi vita robbant ki.
Trump vámjai 10, illetve 12,5 százalékos terhet jelentenek az érintett országok számára. Az amerikai kormány a kényszermunkával előállított termékek elleni fellépéssel indokolta a döntést – írja a The Guardian.

Donald Trump 10, illetve 12,5 százalékos vámokat vezetett be több mint 80 országgal szemben, miután pénteken lejárt a februárban elrendelt, egységesen 10 százalékos teher. Az intézkedés az Egyesült Királyságot, Mexikót, Kanadát, Ausztráliát, Indiát, Kínát és az Európai Unió 27 tagállamát is érinti.
Az új vámokat Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő jelentette be. A Trump-kormány az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszára hivatkozva vezette be az intézkedést.
Washington szerint az érintett országok nem lépnek fel megfelelően a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen.
Greer közölte, az Egyesült Államok közel egy évszázada tiltja az ilyen áruk behozatalát. Hozzátette, az amerikai kereskedelmi partnerektől is hasonló intézkedéseket és azok szigorú végrehajtását várják.
Az új vámok azonnali nemzetközi tiltakozást váltottak ki. Ausztrália és Brazília indokolatlannak nevezte a döntést, és kezdeményezni fogja a terhek eltörlését. A norvég külügyminiszter szerint sincs alapja az intézkedésnek.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője magyarázatot kért Washingtontól. Közölte, hogy az EU teljesítette a tavalyi transzatlanti kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ezért megdöbbentőnek tartja Trump lépését.
Kanada szintén visszautasította a vámokat. A Kanadai Kereskedelmi Kamara szerint a kényszermunka elleni fellépést összehangolt, többoldalú keretek között kellene kezelni. Matthew Holmes, a szervezet ügyvezető alelnöke gyanúsnak nevezte az időzítést, mivel Trump korábbi vámjai éppen most jártak le.
Az amerikai alkotmány az adók és vámok kivetésének jogát a Kongresszusra ruházza. Trump tavaly áprilisban még a nemzetközi rendkívüli gazdasági felhatalmazásokról szóló törvény alapján vezetett be 10 százalékos alapvámot. A jogszabály veszélyhelyzet idején biztosít szélesebb gazdasági jogköröket az elnöknek.