Montenegró támogatja az új biztosítékokat, hogy megakadályozzák a jövőbeli EU-tagok visszalépését a jogállamiság és a demokratikus normák felé, de csak akkor, ha objektív kritériumokon nyugszanak a rendszerszintű jogsértések értékeléséhez - mondta az ország uniós nagykövete az Euronewsnak.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Montenegró a legfejlettebb tagjelölt ország a csatlakozási folyamatban, célja, hogy 2028-ban a 28. EU-tagállam legyen. Pályáját azonban megnehezítheti a bővítés működésének felülvizsgálatára irányuló javaslatok sora.

Legfőbb közülük: a hat EU-alapító tag közül öt erősebb biztosítékot szorgalmaz a csatlakozás utáni demokratikus visszacsatolás ellen – ez Orbán Viktor Magyarországának tanulsága.

Petar Marković, Montenegró EU-missziójának vezetője az Euronews-nak azt mondta, országa a szigorúbb biztosítékokat támogatja, megjegyezve, hogy az Európai Bizottság időszakos felülvizsgálata szerint Podgorica már most is felülmúlja egyes tagállamokat a jogállamiság reformja terén.

"Montenegrónak érdeke az uniós normák fenntartását szolgáló garanciák bevezetése. Az esetleges jogsértéseket azonban eseti alapon kell értékelni objektív kritériumok alapján, hogy bizonyítható legyen a szisztematikus visszalépés" - mondta.

Marković azzal érvelt, hogy a kritériumokról a tagság megkezdése előtt meg kell állapodni, és nem szabad arra használni, hogy egy átmeneti időszakon keresztül megelőzzék az új tagok szavazati jogát – ezt a lépést politikailag és jogilag is kétségesnek nevezte, figyelmeztetve, hogy hatékonyan másodosztályú tagságot hozhat létre.

A nagykövet ugyanakkor elismerte, hogy Montenegró egyik fő ösztönzője az új biztosítékok elfogadására az, hogy simíthatják a ratifikációs folyamatot, ami további megnyugvást jelent, különösen, mivel egyes alapító tagok politikai spektruma jobbra tolódik, és egyre szkeptikusabb a bővítéssel szemben.

A módszertan reformja

Egy másik terítéken lévő javaslat a "fokozatos integráció", amelyet Franciaország és Németország szorgalmaz, amely lehetővé tenné a tagjelölt országoknak, hogy a csatlakozási folyamat előrehaladtával mielőbb kihasználják az EU-tagság előnyeit.

"Túl sokáig nem folyik valódi vita a bővítési módszertanról" - mondta Marković, üdvözölve a bővítés visszatérését, mint kiemelt politikai prioritást az európai fővárosokban.

Amellett érvelt, hogy a csatlakozási folyamatban 14 évnyi intenzív munka után igazságtalan lenne ilyen későn megváltoztatni a szabályokat – különösen azért, mert Montenegró volt az első ország, amely elfogadta, és a jelenlegi módszertan szerint a legfejlettebb ország, amely a célvonalhoz közeledett.

"Ez nem arról szól, hogy mit érdemelünk. Ez egy racionális választás. Az új módszertanról folytatott megbeszéléseknek azokra a tagjelölt országokra kell összpontosítaniuk, amelyek esetében a jelenlegi módszertan nem működött. Montenegró esetében egyértelműen így van" - tette hozzá Marković.

"Stratégiailag nem is lehetne nagyobb a tét. Az EU-nak reális esélye van arra, hogy megfordítsa a Brexit-effektust, és ismét visszatérjen a terjeszkedéshez" - zárta Marković.