• Mikor jelent valódi egészségügyi kockázatot az azbeszt?
• Mi történik a szervezetben, ha azbesztrostok jutnak a tüdőbe?
• Hasznos tanácsokat mutatunk, hogyan csökkenthető a kitettség kirándulás vagy az érintett területeken való tartózkodás során

Nyugat-Magyarországon több turistautat – köztük az Országos Kéktúra egyes szakaszait – is olyan, osztrák bányákból származó kőzúzalékkal borítottak be, amely azbesztet tartalmaz. Több mint 250 település – köztük Szombathely és környéke, Győr, valamint Pest vármegye –, illetve utak, kocsibeállók és parkolók is azbesztszennyezettek hazánkban, így nem árt tisztában lenni azzal, milyen egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban.

Mi az azbeszt?

Az azbeszt – más néven kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő – por formájában belélegezve egészségkárosító lehet, ugyanis a szá­lai/rostjai rend­kí­vül erő­sek, és el­len­áll­nak a ma­gas hő­mér­sék­let­nek is. Épp ezért az elmúlt évtizedekben széles körben al­kal­maz­ták hő- és hang­szi­ge­te­lés­re, valamint tűz­ál­ló anyag­ként. Ha valaki egyszer átsétál egy több száz méter hosszúságú szennyezett útszakaszon, nagy valószínűséggel nem jelent számára számottevő egészségügyi kockázatot,

Hol találkozhatunk azbeszttel, azbesztet tartalmazó kőzúzalékkal?

Ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt, de az­beszt­tar­tal­mú ter­mé­kek­kel még mindig találkozhatunk szi­ge­te­lé­sek, pa­la­te­tők, cso­ma­go­lá­sok, ipa­ri tö­mí­té­sek, va­la­mint fék­be­tét­ek és kup­lungtár­csák formájában.

Melyik a legveszélyesebb azbeszt fajta?

A szórt az­beszt az em­be­ri egész­ség­re leg­ve­szé­lye­sebb az­beszt ter­mék, hi­szen nagyjából 90 százalékban tar­tal­maz az­beszt­ros­to­kat, ame­lye­ket mind­össze egy ke­vés ce­ment köt össze, így a ki­por­zás ve­szé­lye igen ma­gas.

Mi történik, ha bekerül a szervezetbe?

Az egészségügyi kockázatot nem maga a szilárd anyag, hanem a levegőbe kerülő mikroszkopikus rostok jelentik. Amikor ezeket belélegezzük, a nagyobb porszemeket az orr és a légutak kiszűrik, 

Amennyiben az azbesztrostok túl nagy méretűek, a falósejtek nem képesek elbánni velük, így a szervezet nem tudja lebontani azokat, aminek következtében tartós gyulladás alakul ki. Ez idővel károsítja a tüdőszövetet és hegesedéshez vezet. Ez a folyamat akár 20-50 év alatt okozhat betegséget.

– árulta el dr. Simon Kinga tüdőgyógyász főorvos. „Az azbeszt elsősorban azokra veszélyes, akik rendszeresen dolgoznak azbeszttartalmú anyagokkal, például bontásokon, tetőfedésnél, szigetelésnél vagy régi ipari létesítményekben. Az azbeszt hosszú távon tüdőhegesedést (azbesztózist), tüdőrákot, valamint ritkán a mellhártya rosszindulatú daganatát, az úgynevezett mezoteliómát okozhatja. A dohányzás jelentősen tovább növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát” – figyelmeztetett a szakember.