A magyarországi járóbeteg-ellátás várólistáival kapcsolatos felmérést készített a Pulzus Kutató az Economx megbízásából. A friss kutatás szerint a magyarok több mint fele az elmúlt egy évben legalább egyszer az elvárhatónál jóval hosszabb ideig várt egészségügyi ellátásra. A megkérdezettek 38 százaléka többször is megtapasztalta a hosszú várakozást, míg további 14 százalék legalább egy alkalommal szembesült ezzel. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség adatai alapján egy pajzsmirigybetegnek átlagosan több mint 85 napot kell várnia egy endokrinológiai időpontra, de a bőrgyógyászati, angiológiai és kardiológiai szakrendelésekre is gyakran másfél hónapot meghaladó a várólista.

A felmérés eredményei alapján egyre többen érzik úgy, hogy az állami egészségügyben a hosszú várakozási idő már mindennapos jelenség. A kutatás szerint a probléma messze túlmutat az elszigetelt eseteken: a válaszadók jelentős része saját tapasztalata alapján számolt be arról,

Különösen az idősebb korosztály érintett. A 60 év felettiek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben többször is indokolatlanul hosszú várakozási idővel találkozott, ami több mint kétszerese a 40–59 évesek körében mért aránynak.

Csaknem három hónap

A betegek tapasztalatait a szakrendelők adatai is visszaigazolják. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség idei felmérése szerint a járóbeteg-szakellátásban átlagosan már 35 napot kell várni egy időpontra, ami egy év alatt hét nappal emelkedett, és jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet. A vizsgált 23 szakterület közül mindössze háromban rövidültek a várólisták, miközben tizenöt szakmában tovább nőttek a várakozási idők.

A bőrgyógyászati szakrendelésekre 56,5 nap, az angiológiára 55 nap, a kardiológiára 54 nap, míg a diabetológiára és a szemészetre körülbelül 50 nap az átlagos várakozási idő. Az adatok szerint éppen azok a szakterületek a legterheltebbek, amelyek a leggyakoribb népbetegségek – például a szív- és érrendszeri, hormonális vagy cukorbetegségek – diagnosztizálásában és kezelésében játszanak kulcsszerepet.

A tendencia ráadásul tovább romlik. A diabetológián egyetlen év alatt 21 nappal nőtt az átlagos várakozási idő, a nefrológián 19 nappal, a bőrgyógyászaton közel 18 nappal, a gasztroenterológián 13 nappal, a pszichiátrián pedig csaknem 12 nappal lett hosszabb az első vizsgálatra történő bejutás ideje. Ez azt jelzi, hogy a betegek számára egyre több szakterületen válik nehezebbé az időben történő ellátáshoz jutás.

Országos jelenség

A Pulzus kutatása szerint a magyarok döntő többsége már nem napokban vagy hetekben, hanem hónapokban méri az állami egészségügyben eltöltött várakozási időt. A megkérdezettek több mint fele egy és hat hónap közötti várakozásról számolt be egy vizsgálat vagy műtét előtt, további 13 százalék pedig fél évnél is tovább, 6–12 hónapig várt ellátásra. A válaszadók 2 százaléka egy évnél is hosszabb ideig nem jutott hozzá a szükséges beavatkozáshoz. Különösen aggasztó a 60 év felettiek helyzete: csaknem tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy legalább egy hónapot, de akár fél évet is vártak az ellátásra, miközben ebben a korosztályban a legmagasabb a krónikus betegek aránya.

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése alapján az intézmények több mint fele ezt nevezte meg a romló helyzet elsődleges okának. A problémát tovább súlyosbítja a társadalom elöregedése, a krónikus betegségek számának emelkedése, valamint az, hogy számos szakterületen évek óta nehéz új szakorvosokat találni. Mindez egyre nagyobb terhet ró az ellátórendszerre, és tovább növeli a várakozási időket.

A hosszú várólisták miatt egyre többen fordulnak a magánegészségügy felé. A kutatás szerint, ha egy szükséges vizsgálatra vagy műtétre hónapokat kellene várni, a válaszadók 31 százaléka inkább fizetne a magánellátásért, míg 19 százalék másik állami intézményt keresne, és csak minden negyedik megkérdezett várná ki a sorát. A fiatalabbak és a diplomások körében különösen erős a magánrendelők vonzereje, ami arra utal, hogy

A szakértők szerint a hosszú várakozás nem csupán kényelmetlenséget jelent, hanem komoly egészségügyi kockázatot is hordoz. Egy elhalasztott kardiológiai vizsgálat, későn felismert daganat vagy hónapokig húzódó endokrinológiai kivizsgálás állapotromláshoz, bonyolultabb kezelésekhez és rosszabb életkilátásokhoz vezethet. A felmérésből az is kiderült, hogy bár Budapesten koncentrálódnak az egészségügyi kapacitások, a hosszú várakozás országos jelenség: a kisebb településeken ugyan gyakoribbak a fél évet is meghaladó várakozások, de a fővárosban élők jelentős része is hónapokat vár egy-egy állami vizsgálatra vagy műtétre.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Rustullstein bild / Getty Images)