origo Életmód

A rejtélyes kórság, amitől szó szerint halálra táncolták magukat az emberek

Szerző: origo 2026. 07. 24. 1 percnyi olvasás


A rejtélyes kórság, amitől szó szerint halálra táncolták magukat az emberek

A táncoló pestis jelensége a mai napig megosztja a tudósokat


  • 1374-ben Franciaországban kitört egy rejtélyes kórság, a táncoló pestis.
  • A kontrollálhatatlan vonaglással egybekötött hisztéria hamar elterjedt Nyugat-Európában, naponta akár 15 halálos áldozatot szedve. 
  • A tudósok szerint 2 okra vezethető vissza a táncoló pestis, ami nem csak középkori legenda.
  • A haláltánc (latinul Danse Macabre) mint allegorikus motívum.

Aki szeret táncolni, tudja, hogy milyen, amikor önfeledten átadja magát a zene ritmusának és átéli a pillanat örömét. A középkori Franciaországban azonban ez a „pillanat” jóval tovább tartott. A feljegyzések szerint egy rejtélyes kórság, a táncoló pestis először 1374 júniusában ütötte fel a fejét Aachen városában, majd Nyugat-Európa jelentős részére is átterjedt.

táncoló pestis, haláltánc ábrázolása egy középkori metszeten
A táncoló pestis a történészek szerint nem egy középkori legenda, hanem megtörtént esetek dokumentációja. 
Fotó: Michael Wolgemut / wikipedia

A táncoló pestis kezdete

A 16. században a táncoló pestis, azaz a kontrollálatlan vonaglással járó hisztéria végigsöpört Strasbourg városán, ahol a polgárok napokon keresztül táncoltak, ebbe pedig többen bele is haltak. 1518 júliusában egy Frau Troffea nevű nő jelent meg Strasbourg egyik utcáján és táncolni kezdett. A járókelők eleinte csak bámulták a szokatlan bemutatót, amit a nő nem akar vagy nem tud abbahagyni. Frau Troffea közel egy héten keresztül ropta szólótáncát, akihez végül 3 tucat lakos csatlakozott. Augusztusra a pestisnek közel 400 lakos esett áldozatául.

A rejtélyes kórság tünetei

A titokzatos jelenségért az orvosok a „forró vér”-t hibáztatták, ezért azt tanácsolták az érintetteknek, hogy táncolják ki magukból a „lázat”. Az áldozatok állítólag kifejezéstelen arccal mozogtak görcsösen, karjaik hevesen csapkodtak, miközben testük csurom víz volt az izzadságtól. A vér felgyűlt a lábukban és a fájdalom miatt gyakran sikítoztak is.

A táncoló pestis áldozatai egy szívroham, a kimerültség vagy az éhség és szomjúság következtében omlottak össze. A járvány tetőpontján megesett, hogy naponta akár 15 ember is életét vesztette, a halálos áldozatok száma azonban máig ismeretlen. A kórság szeptemberre kezdett enyhülni, amikor a táncolókat egy hegytetőre épített szentélybe vitték, mivel úgy hitték, maga a Sátán szállta meg őket.

ad

További tartalom Önnek