A tavaly októberi párizsi rablás megrendelője nem volt elégedett az eredménnyel, ugyanis úgy gondolta, a betörők sokkal több ékszert is magukkal vihettek volna a Louvre-ból – ez derül ki abból a vallomásból, amely a Le Monde birtokába jutott, írja a Guardian.

A francia lap két gyanúsított rendőrségi vallomását szerezte meg. A férfiak azt állították, nem ők tervelték ki a rablást, hanem egy titokzatos megrendelő, akinek a nevét a „családjuk védelme érdekében” nem voltak hajlandók elárulni. Az egyik férfi a nyomozóknak azt mondta, a megrendelőjük csalódott volt, mert szerinte „többet is elvihettek volna”.

A betörők 2025. október 19-én hajnalban egy darus kocsi segítségével jutottak be a Louvre egyik legszebb kiállítótermébe, az Apollo galériába. Kirámolták a vitrineket, majd olajra léptek, az alábbi, összesen nagyjából 34 milliárd forint értékű műtárgyakkal:

• Mária Lujza francia császárné smaragd nyaklánca és egy pár smaragd fülbevalója, amiket 32 smaragd és 1138 gyémánt díszít – ezeket Napóleon 1810-ben ajándékozta a második feleségének;
• Napóleon mostohalánya, Hortenzia holland királyné zafír nyaklánca és zafír fülbevalója, amelyet Mária Amália francia királyné is viselt;
• Hortenzia holland királyné és Mária Amália francia királyné zafírral és gyémántokkal kirakott tiarája;
• egy ereklye bross, amely a zsákmány egyik legrégebbi darabja;
• Eugénia császárné tiarája, valamint Eugénia aranyból és gyémántokból készült masnibrossa.

Utóbbit menekülés közben elejtették, meg is lett, bár kissé megrongálódott. Azóta is ez az egyetlen műkincs, amit a hatóságok vissza tudtak szerezni, a többit annak ellenére sem találták meg, hogy a bűnbanda tagjait viszonylag gyorsan el tudták fogni. A bűntényről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A rendőrségnek az egyik férfi azt is elismerte, hogy az ő táskájából esett ki az értékes tiara. Mindketten azt állították, hogy a betörés előtt mindössze két-három nappal bérelték fel őket, a felkészüléshez pedig egy videófelvételt is kaptak, amely részletesen bemutatta, melyik ékszer hol található a teremben. Egyikük azt állította, csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy a célpont a Louvre lesz, a megrendelő először azt mondta, egy ékszerüzletet kell majd kirámolniuk. Ő azt mondta, ha hamarabb tudja, hogy a múzeumba kell bejutniuk, nem vállalta volna el.

Elmondásuk szerint az utasítás annyi volt: „Törjék be az ablakot, és szerezzék meg az ékszereket a vitrinekből”. A pofonegyszerű terv be is jött, ami elsősorban a Louvre ezer sebből vérző biztonsági rendszerének köszönhető – erről itt írtunk bővebben. Az ablakra felszerelt riasztókat például egy hónappal korábban kikapcsolták, miután azok meghibásodtak, a múzeum érintett falrészét pedig egyetlen kamera figyelte csak. De még annak az egy kamerának a képét sem nézte senki abban a 7 percben, ami alatt lezajlott a bűntény. Így aztán a rendőrséget is későn riasztották. Az már csak hab a tortán, hogy a kamerarendszer jelszava egyszerűen „Louvre” volt a rablás idején.

Később az is kiderült, hogy az ékszerekre egyáltalán nem kötöttek magánbiztosítást, a Louvre így semmilyen kártérítést nem kap a veszteségért.

Az egyik betörő a vallomásában azt mondta, súlyos anyagi gondokkal küzdött, a betörésért pedig a profittól függően 15-20 ezer eurót (5-7 millió forintot) ígértek neki. A másik 20-25 ezer eurós fizetésről beszélt.

Beszámolójuk szerint a teremben sötét volt, csak a vitrinek díszkivilágítása égett, de a zárt ajtók mögül látták a szomszéd teremben járkáló őröket. Siettek, mert tudták, hogy csak pár percük van, mielőtt riasztják a rendőrséget, annyi ékszert kaptak fel, amennyit tudtak. A nyomozóknak azt mondták, nem tudják, mi lett az ékszerekkel, miután leadták őket a megrendelőnek. Azt is mondták, kaptak hívásokat a börtönben, hogy „maradjanak csöndben”.

A francia rendőrség hivatalosan egyelőre nem erősítette meg, hogy a betörők megrendelésre dolgoztak.