GazdaságSzerző: index 2026. 07. 23. 6 percnyi olvasás
Itt az útmutató, mire kell figyelni a kompenzációnál.
Napokon belül tömegével landolnak a magyar postaládákban az e-mailek, amelyekben a Temu 2000 forintot ajánl fel kártérítésként.
A pénz mindenkinek jár, aki 2023 novembere és 2024 szeptembere között vásárolt a piactér weboldalán vagy alkalmazásában. Ez a még áprilisban lezárult versenyfelügyeleti eljárás végkifejlete: a GVH akkor állapította meg, hogy a Temu megtévesztette a magyar vásárlókat, a cég pedig vállalta, hogy fizet.
Az Index több kérdést is feltett a versenyhivatalnak arról, hogyan jut valójában a pénzhez a magyar vásárló, mennyi ideje van rá és hogyan különböztetheti meg a valódi értesítést egy csalástól.
A Temu az elmúlt években berobbant kínai online piactér, amelyen harmadik fél kereskedők árulnak elképesztően olcsó ruhákat, kütyüket és háztartási apróságokat, gyakran közvetlenül a vásárlónak postázva.
A hazai piacterét a Whaleco Technology Limited nevű cég üzemelteti – ez ellen indított eljárást a Gazdasági Versenyhivatal, vagyis az a hatóság, amelynek a dolga, hogy a fogyasztókat megvédje a tisztességtelen kereskedelmi trükköktől.
A vizsgálat több súlyos hibát is feltárt.
A legfeltűnőbb persze az „akár 95 százalékos” kedvezmény ígérete volt.
Ez a botlás egyébként nem egyedi: a magyar fogyasztóvédelem hónapok óta figyeli a kínai óriásplatformokat, a Temu és a Shein pedig júliustól a szigorúbb uniós vámszabályokkal is szembesült.
Az Index arról is kérdezte a versenyhivatalt, hogyan kell laikusként elképzelni ezt a csalást: tényleg olyan árakat húzott át a Temu, amelyeken valójában soha nem árulta a terméket?
A GVH válasza árnyalja a képet. Nem arról volt szó, hogy a kedvezmények teljesen kitaláltak lettek volna, hanem arról, hogy a piacterén megjelenített több mint harminc termékkategória közül jellemzően hat-nyolcban tűnt fel az „akár 95 százalék” típusú figyelemfelhívás – kategóriánként több száz termékkel.
A hatóság gyakorlata itt egyszerű szabályt követ: ha valaki „akár X százalékos” kedvezményt hirdet, akkor az érintett termékek legalább tizedénél tényleg elérhetőnek kell lennie ennek az árnak. A Temu épp ezt nem tudta igazolni az eljárás során. Vagyis a szám nem a semmiből jött, de a vásárló joggal érezhette becsapva magát, ha a rikító kedvezmény a kínálat töredékénél sem volt valóban elérhető.
A kompenzáció fejenként 2000 forint – egységesen, függetlenül attól, hogy valaki egyszer költött néhány ezer forintot, vagy sokszor és sokat.
Az Index rákérdezett, miért nem a vásárlás mértékéhez igazodik az összeg.
A GVH szerint ezt a summát maga a Temu ajánlotta fel a kötelezettségvállalásában, a korábbi hasonló ügyekre és arra a szempontra figyelve, hogy érdemi kompenzációt jelentsen.
Ugyanezt a logikát követte a tavaly lezárt About You-ügy is, ahol szintén egységes, fejenkénti visszatérítés született.
A teljes visszafizetés legalább 882 millió forintra rúg, és van benne egy csavar: ha a vásárlók által ténylegesen felvett összeg ez alatt marad, a különbözetet a Temunak bírságként kell befizetnie a költségvetésbe. A cég emellett 437 millió forint bírságot már be is fizetett, így összesen több mint 1,3 milliárd forintról van szó.
A vállalásokat a Temunak egy éven belül maradéktalanul teljesítenie kell, a végrehajtást pedig a GVH utóvizsgálatban ellenőrzi.
A pénzhez nem elég passzívan várni: az e-mailben egy dedikált aktiváló link érkezik, ezen keresztül kell megadni a bankszámlaszámot vagy egy alternatív fizetési mód – például a PayPal – adatait.
Az Index arról is érdeklődött, mennyi idő áll rendelkezésre, és mi történik azzal, aki lekési a határidőt vagy elsiklik a levél felett.
A GVH szerint az e-mail tartalmát a Temu a határozatnak megfelelően, alapvetően saját belátása alapján alakítja ki, az értesítés viszont kizárólag a kompenzációról szól, promóciót nem tartalmazhat.
A GVH nem véletlenül biztatja kitartóan az érintetteket, hogy éljenek a lehetőséggel:
minden fel nem vett 2000 forint végső soron nem marad a vásárlónál, hanem bírságként a költségvetésbe vándorol.
Hogy a magyarok mekkora arányban élnek a felkínált visszatérítéssel, egyelőre nem tudni – a korábbi ügyek (a Wish, az eMAG vagy az Eventim esete) jellemzően kuponos vagy platformkredites megoldással zajlottak, így nehezen összevethetők ezzel a készpénzes visszafizetéssel.
Sok olvasó ösztönösen gyanakszik, ha egy e-mailben banki adatokat kérnek tőle – az Index ezt is szóvá tette a hatóságnál. A GVH tanácsolja, hogy mivel a Temu kizárólag azokat keresi meg, akik a megadott időszakban valóban vásároltak nála, első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy az adott e-mail-címhez tartozik-e ilyen rendelés. Ellenkező esetben a levél gyanús.
A hatóság szerint a vállalások értelmében a Temu csak olyan adatokat kérhet, amelyek az utaláshoz szükségesek, márpedig egy bankszámlaszám vagy egy név megadása önmagában nem nyit kaput banki csalásra.
A GVH közölte, az érintett fogyasztók biztonságban vannak. Az óvatosság ettől persze indokolt marad, hiszen az adathalász leveleket sokszor tényleg nehéz megkülönböztetni a valódiaktól – a levél tárgya (a kompenzációra utaló, GVH-határozatot említő szöveg) és a fenti gyors ellenőrzés viszont segít eldönteni, hogy megbízható-e a küldemény.
A Temu-ügy nem egyszeri kilengés, hanem tudatos hatósági stratégia része. A GVH 2020 óta úgynevezett támogató jogalkalmazói megközelítést követ: az együttműködő cégekkel leül tárgyalni, és a puszta bírságolás helyett – vagy amellett – olyan intézkedéseket csikar ki, amelyek közvetlenül a vásárlók zsebét vagy biztonságát szolgálják. Ilyen a célzott pénzbeli kártérítés, de az adatkezelési szabályok szigorítása vagy a fogyasztói tájékoztatás fejlesztése is.
Az eredmény kézzelfogható, a hivatal szerint a magyar fogyasztók 2020 és 2026 között összesen több mint tízmilliárd forint közvetlen kompenzációhoz juthattak, csak idén pedig már több mint másfél milliárd forint folyt be a költségvetésbe a versenyfelügyeleti bírságokból.
„A GVH arra biztatja az érintett fogyasztókat, hogy éljenek a felkínált lehetőséggel” – üzente olvasóinknak a hivatal.
(Borítókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images)