„A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe” – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a HVG kérdésére. Azt írják, ezzel először mondta ki a javítóintézetekért jelenleg felelős szervezet, hogy a Magyar Péter vezette kormány teljes egészében visszafordítja azt a folyamatot, amelyet az előző kabinet indított el a Szőlő utcai botrány csúcsán.

Hozzátették, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára, Gyurkó Szilvia vezetésével készült szakmai koncepciót jelenleg a BVOP, valamint a javítóintézetek parancsnokai és nevelési vezetői véleményezik. Készül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény, valamint a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013-as törvény módosító javaslata. Ebben több tárca is részt vesz a büntetés-végrehajtás és a javítóintézetek képviselői mellett, így az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium is. Az átadás-átvételről július 15-én már „indító értekezletet” tartottak a korábbi felettes szervvel, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SzGyF).

Nem egyszerű visszaintegrálásról van szó

Gyurkó Szilvia szerint a javítóintézetek ugyanoda kerülnek vissza, ahol korábban is voltak, de „nem ugyanaz a működés folytatódik”. „Nagyobb odafigyeléssel, több támogatással, sokkal komplexebb segítségnyújtással kell készülni fenntartói oldalon” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „ez nem egy útnak a vége, hanem egy fejlődési folyamat kezdete”.

Az államtitkár szerint a bántalmazási ügyeket is másként kell kezelni. „A bántalmazás nem önmagában álló esemény, hanem súlyos tünet” – mondta. „Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen.” A tüneti kezelés szerinte annyit jelent, hogy megnevezik és eltávolítják az elkövetőt, majd minden megy tovább ugyanúgy – gyakori reakció az is, hogy „ezek a gyerekek ilyenek”, „velük csak így lehet bánni”. A valódi változáshoz szerinte át kell alakítani az intézmények napirendjét, szakmai programját, és mindenekelőtt „megfelelően képzett, motivált és támogatott felnőttek” kellenek. A koncepciót az érintett gyerekekkel és a munkatársakkal is meg akarják vitatni.

Négymilliárd forint egy üresen álló intézetre

Az előző kormány 2025 decemberében rendelte el, hogy a rendvédelmi szervek haladéktalanul vegyék át a javítóintézetek irányítását – a 12–18 éves lakók így egy szankciószemléletű, elítélt fogvatartottakhoz szokott rendszerbe kerültek. A Szőlő utcai intézményből elszállították a fiúkat, majd az épületet bezárták, és Tökölön, a börtönkomplexumon belül kezdték kialakítani az új, központi javítóintézetet az addigi öt helyszín helyett.

A BVOP válasza szerint a projekt összköltsége közel 4 milliárd forint volt, ebben a tököli rész és a Miskolc melletti szirmabesenyői telephely költségei egyaránt benne vannak. Az épületek átalakítása és a konténerépületek kialakítása közel 2 milliárd forint, a gépjárművek – a fiatalokat jogszabály szerint nem lehet rabszállítóval szállítani – 471 millió forint, az informatikai és megfigyelőrendszerek 655 millió forint, a berendezési tárgyak 416 millió forint volt.

A központi létesítményről a Belügyminisztérium döntött, a forrást egy februári kormányhatározat biztosította a központi maradványelszámolási alapból. A kivitelező a büntetés-végrehajtás saját cége, a Nostra Kft. volt, a munkálatokban pedig decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott vett részt, több műszakban – más intézetekből is szállítottak át szakképzett rabokat. Az első ütem 2026 májusában, már az új kormány alatt fejeződött be, a konténerek használatbavételi eljárása a tervek szerint idén augusztusban zárul.

A tököli intézmény 232, a szirmabesenyői telephely további 118 növendék elhelyezését tette volna lehetővé, azaz az országos javítóintézet 350 fős kapacitással működött volna. Összehasonlításképp: a Szőlő utcában a 100 feletti létszám már kifejezetten magasnak számított.

Börtön lesz belőle

A BVOP szerint a beruházás „nem vész kárba”, mert 350 fővel növelheti a fogvatartotti férőhelyek számát – ehhez azonban a szigorúbb biztonsági követelmények miatt újra át kell alakítani a részleget. „Már zajlik annak a felmérése, hogyan lehet minimális ráfordítással fogvatartotti férőhelyekké alakítani ezeket az objektumokat. A beruházás során beszerzett minden ingóságot – köztük a tanulóasztalokat is – pedig átadjuk az SzGyF-nek” – közölték.

A bv utólag diplomatikusan fogalmazott a fél éves közjátékról: „bár a javítóintézeti szakmai tevékenység korábban nem tartozott a szakmai profiljukba, igyekeztek a legjobb tudásuk szerint támogatni ezeket az intézményeket”. Egységesítették a házirendet és a szakmai programokat, és állításuk szerint minden panaszt kivizsgáltak.

Egyelőre nem tudni, hol fogják elhelyezni a fiatalokat

A korábban a Szőlő utcában élő fiatalok elhelyezése még nem rendezett; őket az ingatlan kiürítésekor több helyszínre szórták szét. „Bízunk benne, hogy a négy jelenlegi intézmény egyikében meg tudunk valósítani olyan fejlesztéseket, amelyek a budapesti intézmény kieső funkcióját pótolni tudják” – mondta Gyurkó Szilvia, aki szerint a gyerekek jelenleg sokat utaznak az intézmények között, ami nehezíti a családi kapcsolattartást.

Az óbudai ingatlant a bezárás után 2,65 milliárd forintért, gyakorlatilag kikiáltási áron szerezte meg a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. cégcsoportjának egyik tagja. Az államtitkár szerint az értékesítés „az eddigi rendelkezésre álló információk alapján jogszerűnek tűnik, az ügy körülményei azonban valóban számunkra is több kérdést felvetnek”. Magyarázatra szorul szerinte az eljárás szokatlan gyorsasága is: „Különösen nehezen érthető a döntés egy súlyosan forráshiányos gyermekvédelmi rendszerben, ahol az ingatlan akár a meglévő elhelyezési gondok enyhítését is szolgálhatta volna.”