origo Politika

A Fidesz–KDNP megtámadta az Alaptörvény 17. módosításának egyik részét, az Alkotmánybíróság elé került az ügy

Szerző: origo 2026. 07. 23. 1 percnyi olvasás


A Fidesz–KDNP megtámadta az Alaptörvény 17. módosításának egyik részét, az Alkotmánybíróság elé került az ügy

Utólagos normakontroll iránti indítványt adtak be.


Utólagos normakontroll iránti indítványt adtak be a Fidesz–KDNP képviselői az Alaptörvény 17. módosításának azon részei miatt, amelyek a köztársasági elnöki megbízatás megszűnéséről szóltak – szúrta ki a Telex. Az indítványt benyújtó országgyűlési képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása során elfogadott egyik rendelkezés megalkotása és kihirdetése nem felelt meg az Alaptörvényben előírt eljárási szabályoknak. Emiatt a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kérték.

A Fidesz–KDNP megtámadta az Alaptörvény 17. módosításának egyik részét, az Alkotmánybírósághoz fordultak (Fotó: Hatlaczki Balazs)
A Fidesz–KDNP megtámadta az Alaptörvény 17. módosításának egyik részét, az Alkotmánybírósághoz fordultak (Fotó: Hatlaczki Balázs)

A vitatott 34. pont így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.

Az indítvány részletes jogi érvelése és az egyes kifogások az Alkotmánybíróság honlapján közzétett dokumentumban olvashatók. A testületnek azt kell vizsgálnia, hogy az Alaptörvény módosításának elfogadása megfelelt-e az alkotmányos eljárási szabályoknak.

Hiába a Fideszes indítvány, az Alkotmánybíróságnak sincs sok mozgástere

A Világgazdaság felhívta a figyelmet arra is, az Alaptörvény és annak módosításai esetében a testület nem végezhet tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatot, vagyis nem azt vizsgálja, hogy a szabályozás szakmai vagy politikai szempontból helyes-e, hanem kizárólag azt, hogy a módosítás elfogadása során betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási követelményeket. A most benyújtott indítvány is kizárólag erre irányul.

ad

További tartalom Önnek