EgyébSzerző: origo 2026. 07. 15. 1 percnyi olvasás
Kóbor Léna édesanyja bevallotta, benne van a félelem.
Az Omega öröksége új fejezethez érkezett. Kóbor János lánya, Kóbor Léna hosszú ideje dédelgetett álmát váltotta valóra, amikor feldolgozta a legendás Gyöngyhajú lány című slágert. Az ikonikus dal új köntösben született újjá Lotfi Begi közreműködésével, a hozzá készült videoklip pedig nemcsak zeneileg, hanem érzelmileg is különleges lett: a felvételeken maga Kóbor János is feltűnik. A csütörtöki klippremierre természetesen Kóbor János özvegye, Zsóka is elkísérte Lénát. Az eseményen az Origónak adott exkluzív interjújában őszintén mesélt arról, milyen érzésekkel figyeli lánya első komoly lépéseit a zenei pályán. Bár, mint minden édesanya, ő is büszke gyermekére, de elárulta, hogy a féltés ugyanúgy része ennek az időszaknak.
Zsóka a premieren őszintén vallott érzéseiről Lénával és az énekléssel kapcsolatban, valamint azt is elárulta, van valami, amiben egy az egyben az apjára ütött a lány.
Persze, hogy féltem. Egy anyának ez a kötelessége, hogy féltse a gyermekeit, pláne, hogy ő lány, őt még jobban féltem. De az a szerencse, hogy Léna egy nagyon intelligens lány és ez azért őt sok mindennel felvértezi a szakma ellen. Úgyhogy féltem, de nagyon megbízom benne, és gondolom, hogy minden rendben lesz, nem lehet másképpen
– fogalmazott büszkén Kóbor-Deme Zsóka, aki szerint azonban nemcsak a zene köti össze Lénát az édesapjával.
Az egyik dolog, amiben Léna nagyon hasonlít az apukájára, az óriási maximalizmus. Annyira maximalista, hogy ha kell, akár többször is nekifut valaminek, és ami célokat ő kitűz magának, mind eléri. Egyszer mondta, hogy mama ez az iskola nem jó, ahova járok, nem tudok fejlődni. És kinézett magának egy másik iskolát, felvételizett, és fel is vették
– mesélte Zsóka. A beszélgetésből az is kiderült, hogy Kóbor János valószínűleg egyszerre lett volna óvó és támogató édesapa, ha megélhette volna lánya első önálló zenei sikereit.
Ha mondta volna apukájának, hogy: Papa, én ki szeretnék állni a nagyközönség elé - biztosan az lett volna a válasza, hogy: Lénácska, te ezt jól meggondoltad? Mert hogy nagyon-nagyon féltette ettől, de ő volt az engedékenyebb. Tényleg nem volt olyan, amit nem engedett meg neki. Én eredetileg tanár vagyok, szóval én voltam a nevelő, de így balanszoltuk inkább
– idézte fel Kóbor-Deme Zsóka. Majd megható mondattal zárta gondolatait: „Egészen biztos, hogy ma Kóbor János nem büszke lenne a lányára, hanem büszke is!”
Napi