Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán. A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt.

Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek. A ponthatár a bejutáshoz szükséges minimum pontszámot jelenti, így, ha valaki pontosan annyi pontot ért el, mint a meghirdetett ponthatár, akkor felvették az adott képzésre.

Idén az ELTE pszichológiára szakára 455 pontra volt szükség, ami kettővel kevesebb, mint a tavalyi ponthatár. A jogász képzések ponthatárai minden nagyobb egyetem esetében csökkentek, vagy stagnáltak. Idén az ELTE jogra 467 pontra volt szükség, míg a Debreceni Egyetemen már 415 ponttal is be lehetett jutni.

Ez közel 20-al kevesebb, mint egy éve.

A Szegedi Tudományegyetem jogi képzésén is lejjebb ment a ponthatár: 438 helyett 421 pont is elegendő volt az osztatlan képzésre.

Ezzel szemben a BME mechatronikai mérnöki szakjára idén sokkal nehezebb volt bejutni: a tavalyi 394 pont helyett 421 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. A gépészmérnöki szakon is növekedett a ponthatár: 340-ről 364-re.

A BME sajtóközleménye alapján idén magasabb ponthatárok voltak, mégis több hallgatót vettek fel a képzéseikre. A felvettek száma és az átlagpontszám is nőtt a BME-n. Ráadásul nem is kevéssel: az általános felvételi eljárásban az idén majdnem 500-zal többen érték el a ponthatárt a BME-n, mint egy évvel korábban, ez több mint 9 százalékos növekedés. Az alapképzéseken a Műegyetem 8 karából 7-nél nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, létszámmal súlyozva

419,79 pontról 424,73 pontra.

Az összehasonlítható szak- és finanszírozási párok közel háromnegyedében (55-ből 41 esetben) magasabb a ponthatár, mint 2025-ben. Így az osztatlan és alapszakokra az idén 4516-an jutottak be, 439-el többen, mint tavaly.

Az ELTE-n minden korábbi rekordot megdöntve szeptemberben összesen 13723 új hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait – írja az egyetem közleményében. Az ELTE a tavalyinál 1140-el több gólyát vett fel.

A legtöbb hallgatót a Gazdaságtudományi Kar veszi fel (3039 fő), amelyet a Bölcsészettudományi Kar (2282 fő), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1418 fő) követ.

A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok között szerepel a jogász (878 fő), a nemzetközi gazdálkodás (810 fő), az osztatlan tanárképzés (701 fő), a gyógypedagógia (689 fő), a gazdálkodási és menedzsment (593 fő), valamint a programtervező informatikus (541 fő). A mesterszakok közül a pénzügy (326 fő), a pszichológia (291 fő), valamint a vezetés és szervezés (252 fő) emelkedik ki.

Idén rekordot döntött a pedagógusképzésre felvettek száma az ELTE-n, 2908 embert vettek fel. Az új hallgatók közül 1269-en tanárképzésben tanulnak majd, közülük 701-en osztatlan képzési formában.

Szintén rekordmagas volt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az intézmény 3933 hallgatót vett fel az általános felvételi eljárásban, amely a tavalyi 3295 főhöz képest is jelentős, közel 20 százalékos növekedést jelent.

Ötszáz pont volt a maximum

A felvételi folyamatban maximum 500 pontot lehet szerezni, ez három dologból tevődik össze:

1. tanulmányi pont: maximum 200 pont az utolsó tanult két évi középiskolai tanulmányi eredményből és az érettségi átlagból jön,
2. érettségi pont: maximum 200 pont két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítódik,
3. maximum 100 pontot pedig az adott képzési hely preferenciáit tükröző intézményi pontokból lehet összeszedni.

Lehetőség van a duplázásra is, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben csak az érettségi eredmények alapján számolják ki a felvételi pontszámokat.

A tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot lefedő pontok két részből adódnak össze. 100 ponthoz a négy kötelező tárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – mellett egy, a kiválasztott szakra való jelentkezéshez előírt tárgy utolsó tanult két év végi jegyeit adják össze és szorozzák meg kettővel; ez maximum 100 pont lehet. A tanulmányi pontok másik 100 pontjához az előbbi öt vizsgatárgy érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, és osztják el öttel.

A második 200 ponthoz a kiszemelt felsőoktatási intézmény határozza meg, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményét fogadja el, csak emelt vagy középfokú szinten is. Az emelt szintű érettségi eredményét egy az egyben veszik figyelembe: 100 százalékos eredmény 100 pontot jelent, maximum 200 pont érhető el a két tárggyal. Középszintű érettséginél a vizsga eredményének kétharmadát számítják be, így a lehető legmagasabb vizsgapontszám esetén is legfeljebb 134 felvételi pontot lehet elérni, azaz 2x67-et.

Tizenöt éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló képzésekre. 2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, és az elmúlt években egyre többen jelentkeztek mérnöki, műszaki, informatikai területekre.

Többségük az egyetemek, főiskolák állami ösztöndíjas képzéseit választja. A 140 427 jelentkező többsége – 67 százaléka – alapképzést jelölt meg első helyen. Osztatlan képzést valamivel több, mint 10 százalékuk, felsőoktatási szakképzést kevesebb, mint másfél százalékuk, mesterképzést pedig bő 20 százalékuk választott.